Szerző
Kőszeghy Miklós

Kőszeghy Miklós

Életkor: 46 év
Népszerűség: 121 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1144 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. február 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (15)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Kőszeghy Miklós

A szobrász

I. Biztató kezdet

Mikor első szobrát faragta még,
folyton csak attól rettegett,
vajon ki, s miként értékeli,
vonzz-e magához tekintetet
a kőbe vésett sziluett?

Arcát két tenyerébe temetve
szíve imában verdesett,
úgy leste félve a közönség
jelét: a tapintó kezeket,
a műértő tekintetet.

S jöttek dicsérő szavak trillái,
hosszú nyelveknek özöne,
vállát veregették a hősök,
hangos talpnyalók. - Elnyeli-e
önteltség hazug ördöge?

II. Rutin

Repeszt a véső,
hasad a márvány,
kemény a munka,
de van már rutin.
Száz sebből vérzik
az új faragvány,
nem vési újra,
hisz eladja mind.

Vevők míg vannak,
selejt a stílus
az üzlet minden,
csak pénzünk legyen.
Számoljuk újra,
nem kell már virtus,
nem kell művészet,
csak szorgos kezek.

III. Szobrász a kritikusnak

"Ha nem tetszik, hát menj a pokolba!
Zsákhoz a foltja!
Kell a fenének az erkölcsöd!

Ha jobbat vársz, itt boldogok voltunk!
Jót vigyorogtunk!
Pénz a zsebünkben ím, hogy csörgött!

Ha nem tetszik, ne állj be a sorba!
Menj a pokolba!
Kell a fenének az erkölcsöd!"

IV. Fércművek mestere

Még farag,
még lesújt a kalapács,
az úri közönség elpártolt.
Még izzad,
még kőporos a homlok,
még csatakos a nyakszirt
a munkától.
Még küzd,
még nyögvenyelősen
zsong az ének,
de
megmaradt
a fércművek mesterének,
kinek a kezéhez
nem tapad
több műalkotás.
Az nem jó üzlet,
abban nincs
racionalitás.

2011. február 10.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Molnar-Jolan2013. április 10. 14:05

:) Sokan magukra ismerhetnek ebből.
A szorgos kezek fércműveivel teli a padlás, de mindig akad vevő, hát a biztató kezdet után elkurvul sok jobb sorsra érdemes ''szobrász''.
Gratulálok a forma és tartalom is tetszett, nem beszélve a dallamáról.

marionett2013. február 17. 01:33

Nagyon jó vers, nagy -nagy igazság tartalommal!

baramara2012. szeptember 23. 22:27

Hű! Most néztem csak! De nagyon jó!!!
Örömmel olvastam. Gratulálok! Marianna

fabijoe2011. június 22. 15:38

Végig gondoltam a dolgokat, és azt hiszem, nekem nem kell félnem: nem jutok el az első tétel közepéig.

Törölt tag2011. május 11. 21:59

Törölt hozzászólás.

szzs2011. március 2. 20:32

Drága Miklós! Ha hiszed, ha nem, nekem is van egy faragóm, fából farag ugyan e célból, fel is fogom tenni. Nagyon jól ragadod meg korunk ''művészeti'' problémáját. Félre az értékkel, csak pénzt hozzon, nem kell ide művészi élmény, értő közönség. Mivé teszi a legtehetségesebb, a szívvel kezdő művészt az anyagiasság, a feltupírozott felkapottság. Remek, éppen ezek a fokozatok, csak gratulálni tudok! Szeretettel: ZSuzsanna (10)

19702011. február 25. 19:18

Ismét olvasva (reggel jártam itt) is nagyon tetszett! Mondanivaló, forma nagyon rendben! Amit kiemelnék:
''szíve imában verdesett'',''...hosszú nyelveknek özöne'', ''hangos talpnyalók''-profi!:-)

Kicsikinga2011. február 25. 12:49

Igen igazad van kedves Miklós, hogy felháborodtam, mert valahogy bánt, hogy minden ''prostituálódik'' ebben a profitorientált világban!
Amikor a művész eladja magát, és rutinból fúr-farag, ''alkot'' nagy tömegben, akkor már el is adta magát, , méghozzá igen apró pénzért.
Ha abból az aspektusból nézzük, hogy kénytelen, mert meg kell élnie, akkor már azt hiszem, hogy másképp látom, de értékéből veszít az ember sokat,ha a dicsőség és pénz elvakítja. Ha a lelke mélyén megmarad igazi művésznek, akkor sajnálat az amit érdemel. Őszinte ,igaz sajnálat.
Ma azonban már nem ''divat'' éhen halni,mint a régi nagyoknak!

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 10:49

Hát, lehet, hogy kicsit mosószer íze volt, tán azért!:)

jagosistvan2011. február 25. 10:16

Hívtál, gyüttem. A vers jó csak ne böfögtetne még mindig a Dreher. Veszprémbe viszek neked Vásárhelyi sört. :)))

Ross2011. február 25. 09:46

Miklós, engedelmeddel beváltom a korábbi nem is burkolt fenyegetésemet (hogy visszanézek). Első gondolatként örülök, hogy a versed megformálása során Te is támaszkodtál valamiféle zenei vezérfonalra. És szerintem van még egy párhuzam, remélem, nem csak belemagyarázom. Jártál nálam a ''Forgatókönyv'' versem kapcsán, ahol, nagyjából hasonló gondolatmenetet követve, hasonló visszásságok kerülnek napvilágra - csak éppen nem a háromdimenziós alakformálás, hanem a kétdimenziós film világába helyezve őket. Lányomnak mondom, menyem is értsen belőle...

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:28

Kedves István!
Köszönöm látogatásodat!
Szeretettel üdvözöl: Miklós

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:27

Kedves Alberth!
Lentebb már leírtam, miként választottam a 4 különböző formát, nem ismételném önmagam.
Az elüzletiesedett életünk meg sajnos tény!
Szeretettel üdvözöl:
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:25

Kedves Erika!
Ross hozzászólása szerintem egy külön verset megérne! Döbbenetesen jól fogalmazott. Kíváncsi lennék mennyit rágódott rajta! :)
Köszönöm látogatásodat.
Szeretettel üdvözöl: Miklós

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:23

Kedves Ágota!
Csak azért is olyanokat fogsz nálam olvasni, hogy kénytelen leszel külön kockás füzetet nyitni a nevemmel!!! :)
Szeretettel üdvözöl és ölel:
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:20

Kedves Kinga!
Mindíg nagyra becsülöm hozzászólásaidat, az őszinte, szeretettel teli buzdítást. Most azonban tőled szokatlan felháborodást is kiolvasni vélek a szavaidból. Köszönöm, hogy meglátogattál, s hogy találtál tanulságot a versben.
Szeretettel üdvözöl:
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:17

:):)
Biztos tudja, kinek szól!

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:16

Kedves Irén!
A kérdésed jogos!
Szeretettel üdvözöl:
Miklós

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:15

Kedves Ross!
Nagyjából telibe trafáltál.
Valóban egyfajta zeneiséget akartam belevinni a történetbe. Próbáltam a versszakok stílusával magát a történetet is kihangsúlyozni. Az első versszak rímei, üteme nem is olyan egyszerű, amikor az ember megírja. Kicsit azt akartam vele visszaadni, hogy kezdetben még minden rendben, ezt valamiféle műgonddal akartam érzékeltetni. A második versszak egyfajta ütemességével, egyformaságával a rutin, a mindennapi megszokott munka ritmusát, illetve egy kicsit a szobrász kalapácsának ütéseit akartam visszaadni. A harmadik versszakban igyekeztem olyan formát találni, ami a dühöt, haragot, önteltséget lehengerlő módon visszaadja. A negyedik pedig szó szerint csak úgy össze van tákolva, már nem figyeltem sem rímekre, sem ütemre. A mögötte lévő gondolat, a tehetség még megvan, de a munka, a mű már nem figyelemmel készül. Nagyjából ezt szerettem volna megjeleníteni tartalommal, és formával egyaránt. Én is úgy érzem a kettő most szerencsésen találkozott egymással.
Ami a mondanivalót illeti, azt pedig én magam is igyekszem tükörként használni!
Szeretettel üdvözöl: Miklós

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:03

Kedves Zsuzsa!
Fején találtad a szöget!
Szeretettel üdvözöl: Miklós

koszeghymiklos(szerző)2011. február 25. 09:02

Kedves Attila!
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel üdvözöl: Miklós

szucsistvan2011. február 25. 08:56

Hiszen ha én el tudnám mondani úgy mint Ross
Remekjó a versed

Pera762011. február 25. 07:56

Zsuzsa és Ross véleményén osztoznék. Viszont, ahogy Ross fogalmazott, az döbbenetes, találó!

alberth2011. február 24. 23:50

Az üzlet az üzlet, pénz beszél, kutya ugat, ha megfizetik a bóvlit, akkor... oda az indulás művészi heve, ilyen az élet... Mély gondolatiságú versed örökérvényű, a 4 szakasz négyféle versforma. Ezzel is drámaibb a történet.
Gratulálok: Alberth

gota2011. február 24. 19:52

Nahát,nahát.
Magvas mondanivaló,tökéletes köntösben.
Engedelmeddel elvittem olvasgatni.
Ölel
Ágota

Kicsikinga2011. február 24. 17:04

Jobb, ha meg sem szólalok!
Persze nem tudom megállni, mert , ha van, ami irritál a végtelenségig, az a sznobizmus!
Ha van, amit nem tartok művészetnek az az említettek kiszolgálója!
Ha van, amit soha nem bánok, az az, ha az említettek kiszolgálói elnyerik méltó jutalmukat! Elnyerik??!!
Ha van, ami nagyon tetszett, az a Te versed! Fantasztikus tanulságával, és így is, úgy is érthetőségével!!

Mygan2011. február 24. 16:11

:)

haaszi2011. február 24. 16:04

Egy életút...
Így is lehet.
Így is lehet...?

Ross2011. február 24. 15:55

Csak addig voltam zavarban, amíg meg nem találtam az igazi műfaji megjelölést: irónikus allegória négy tételben. Először lágyan, elomlóan szól a hegedűk és egyéb vonósok harmonikus dallama, a melódia íve inkább még kérdőjeleket formáz. Majd gyorsul az ütem, a fúvósok is beszállnak, rövidebbek a motívumok, zaklatottabb a téma. A csúcsponton az ütősök viszik a prímet, dong az üstdob, gyakorta ütődnek össze a malomkeréknyi cintányérok, a hegedűk panazsos glisszandóba csúsznak át, még a rivaldafények is kialszanak olykor, a csillár hintázik, az erkélyről görögtűz folyik le. Végül aztán csendesül a kakofónia, valamiféle örökösen önmagát ismétlő hangsorrá változik (dallamnak már nem mondhatjuk), az előterében röviden felsejlik még egy-egy korábbi melódiafoszlány, amely fokozatosan halkul el a teljes csendig.

Az úri közönség őrjöngve tapsol, stangli ovuláció, majd amint a ruhatárba indul, már tökéletesen el is felejtette a művet. Arról persze már a hallgatása közben sem volt fogalma sem, hogy - róla szólt... Nincs kizárva, hogy visszajövök még.

10082011. február 24. 14:44

Kedves Miklós!
Számomra az a felismerés jön át versed minden részletéből, hogy nem kell az érték csupán az olyan mérték, mely jó mértékkel mér, de nem az értékért, hanem a silányért :)
Kicsit nyakatekerten fogalmaztam..

Eleinte félszegen dolgozott a szobrász, s amikor jöttek a dicséretek már nem érdekelte a minőség csak az érte járó honorárium... A kritikával szemben intoleráns... :)
S végül, amikor már nem is érdekli a minőség, csak a haszon...
A szobrászaton keresztül bemutattad a mai ember, amortizálódott életét...
melyben nincs igény az igazi értékekre..., hol a bóvligyártás sokkal kifizetődőbb :( :( :(

Bizony nagyon jól versbe szedted és formailag is ügyesen (nem fércesen) alkottad meg!
Szeretettel gratulálok! Zsuzsa

versike2011. február 24. 14:37

A versötlet is,

a rímek faragása is nagyon tetszik!

Gratulálok Miklós!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom