Otthonom...
Nézd a hegyek fehér bársony süvegét.
A fenyők ily távolról mohának látszanak.
Hatalmas törzsük, ím, csupán a képzelet.
Az erdőben megbúvó állatok,
Nekünk, mint atkák a paplanon.
Termetes sziklaszirt fehérben
Csupáncsak szappanunk.
Mily világ, mi nélkülünk létezik?
Felhők közt lankákkal visszhangot kölykedzik.
S mi élünk itt végtelen, időnk a városunk,
Utcákon fényekkel ládaszám álmodunk.
Gyárak és udvarok, hangok és sóhajok...
Villamos kúszik a vén Margit körúton.
Mégis itt születtem... újjá, veled Magyarország
Hatalmas heggyé lett veled az igazság:
Éppen ha elmennék, nem lenne otthonom,
Könnyezve olvadna égbe a sátorom.
Esőből fonna, bús dalba születne,
Vándormadár hátán, mégis hazajönne.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Filemon(szerző)2012. január 29. 22:19
Köszönöm Etel..:)
Üdvözöllek nálam..:)
etel19672012. január 29. 20:46
Gratulálok szép versedhez!
Filemon(szerző)2011. november 29. 22:50
Örülök, hogy teteszept..:)
sosincs késő..:))
köszi, hogy írtál..
Leinadi2011. november 29. 22:43
Őszinte gyönyörrel írta, s talán kicsit késő van már, de még így is sikerült átérződnie a leírásnak:)
Filemon(szerző)2011. július 16. 18:23
Kosz...:))
Csuti7292011. július 16. 16:43
Szep! :)
Filemon(szerző)2011. március 5. 18:08
Köszi nektek, hogy írtatok!
Filemon(szerző)2011. március 5. 18:08
Örülök, hogy tetszett Ági!
Filemon(szerző)2011. március 5. 18:07
Köszi, Imre a gratulációt!
File
Filemon(szerző)2011. március 5. 18:05
Köszi Kicsi Kinga..:)
kreativ552011. március 4. 18:24
Gratulálok, szép gondolat, szép vers ! Ági
1943sedimre.2011. március 4. 14:05
Gratulálok! Imre
Kicsikinga2011. március 4. 10:34
Nagyon szép verset írtál!