Kovács D. Gábor

Szép Hazám

Itthon vagyok szép hazámban,
Itt van az én otthonom,
Itt volt bölcsőm, itt ér végem,
Itt fog elhantolni hon.

Bejártam a nagyvilágot s
Láttam én sok félét már,
De olyat, mint szép Magyar hazám,
Nem lelt szemem sehol tán.

Csak itt zenél még tücsök koma,
Víg mezőkön szép dal száll,
Nékem kedves virágok is
Itt nyílnak szívemnek már.

Hortobágynak mély visszhangja,
Fülemnek ékes zeneszó,
Kilenclyukú hídja felett
Pacsirta madár dalol.

Északnak szép Eger vára
Megért már sok nagy csatát,
Ott terem a jó magyar bor,
Ott ad csókot a leány.

Bükkös erdők közt búvik meg
Lillafüred kastélya,
Hol patak mentén sétálgatva
Nyílik a szép ibolya.

Ős Budának büszke vára
Vén Dunának felibe,
Délcegen áll s onnan tekint
Történelmünk mélyire.

Szép Zalának nincsen párja,
Ott hol tölgyes égig ér,
Ott nyílik a hóvirág is,
Kakukk hangja ébreszt még.

Sok kis kedves paraszt tanyán
Kakas hangja üdvözül,
Bodri ül a szénaboglyán,
Onnan figyel, néz körül.

Kertek alatt a faluban
Öreg paraszt földet szánt,
Nagy a baj hisz oda is már
beköltözik a tudomány.

Nagyvárosnak durva zaja
Bántja fülem, gyors az ár,
Sodródik a nagy tömeg ott,
Pusztulás vár így reá.

Itt születtem, így van ez jól,
Ez az én szép kis hazám,
Kárpátok közt, dombok alatt,
Van egy hely, mely haza vár.