Szerző
Golyhó Tibor

Golyhó Tibor

Életkor: 29 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 545 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. április 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Golyhó Tibor

Szakadás

Égő vas vagy csontjaimban,
Beteg ér rothadó szívemben.
Bűnös szó vagy számban,
Hamu omladozó lelkemben.

Öngyilkos, hős szerelmes,
Felgyújtott rothadó szemetes
Emlékeim gödrének aljában,
Hálószobám porosodó ágyában.

Rozsdás szeget ütöttél fejembe,
Karót vertél vérszívó szívembe,
Csattanó voltál a történet végén,
Újabb halottal a lista élén.

Bélyeget adtál, ami sosem ragad,
Egy forró reményt, ami sosem marad.
Feladtál engem, mint gyilkost a cinkos,
Mocskot hagytál, mit semmi le nem mos.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


EDY2011. április 11. 20:47

Hű....szóhoz sem jutok

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom