Szerző
Szederfalu

Szederfalu

Életkor: 53 év
Népszerűség: 236 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 7117 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. április 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (13)

Szederfalu

Az én nagyapám

Az én nagyapám nem volt igazi papa,
nem volt meleg a tenyere és nem
volt pipa szaga.
Öt éves voltam, görbelábú fürtös
angyal,
csak kérdeztem valamit, s válaszul
hátba vert a bottal.
(Beteg voltam, szurit kaptam, onnan
jöttem haza.)
Miért etted meg az ebédemet papa?
Papa te az ágyban fekszel, nem
szoktál felkelni soha,
hogy kerülhetett az én kistányérom
mégis a párnádra oda?
Nem szólt vissza, csak a botjáért nyúlt
és megütött vele...
Ezt az emléket hagyta rám, s bár
hátamon
nincs már meg a helye,
mikor a sírjára néha virágot viszek,
újra felszakadnak azok a
régi-régi sebek...

2011. április 5.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szalokisanyi12012. február 9. 15:46

:-(

jocker2011. október 17. 16:48

Én azt gondolom, hogy soha nem fogsz megbocsátani, mit az is mutat, hogy a sebek felszakadnak...
De jól van ez igy, hogy azért is viszel virágot.
Vivát! Vivát! Vivát!
jocker/Kiber/Feri
Ui. felvettelek a figyelőbe!!!

szederfalu(szerző)2011. május 9. 18:04

köszönöm Jocc:))

Törölt tag2011. május 9. 16:38

Törölt hozzászólás.

szederfalu(szerző)2011. május 7. 21:49

és jól el is írtam.....:)))

szederfalu(szerző)2011. május 7. 21:43

szerintem perelj,ingetgatyátbugyit!:)))))))örülök, hogy újra itt vgay,picit már aggótam...

Vallejo2011. május 7. 05:40

Kedves Szamócám!

Amikor elérünk egy bizonyos időszakot az életben, (magamon is tapasztalom, hogy így van) kényszeresen feltörnek oly régi, elfeledettnek hitt fájó dolgok, mintha szabadulni akarnánk már tőle azáltal hogy kimondjuk, vagy leírjuk. Mintha ez lenne a záloga a megtisztulásnak és a folytatásnak.
Ezt éreztem míg olvastalak.
Még egy szembetűnő dolgot vettem észre a verseden, a korábbiak tükrében. Sokkal meghatározóbban viselik magukon a természetesség jegyeit a soraid, kevesebb hangsúly került a költői megformálásra, viszont ezt határozottan az érzelem vezérelt hitelesség számlájára írom.

Más ami nem a vershez kapcsolódik, hanem a kommentekhez.
Azt látom, hogy egyre többen alkalmazzák az általam kitalált és levédett megszólítást (Szamóca)
:-)))))))))))))))))))
Mivel senki nem kért engedélyt a kizárólagos privilégiumomat jelentő megszólítás gyakorlására, nagyon erős bennem az elhatározás, hogy perre vigyem a dolgot. :-)))))))))))))))))))))))))))))))))))

Szeretettel: Vallejo (14)

szzs2011. április 19. 10:01

Nem szabad ápolni a régi sebeket, kedves Marika, te se tedd! A megbocsátás igen nemes dolog, meglásd, segít. Jó volt itt járni, itt hagyom a szívem szeretettel: ZSuzsanna

orsipingvin2011. április 18. 21:53

Szép dolog akkor is szeretni, ha nehéz. Szép dolog tőlünk, hogy tudunk tisztelni mindennek ellenére. Gyönyörű versbe foglaltad az élet egy furcsa kettősségét!

Evelyny2011. április 15. 17:22

Szederfalu

Nagyon különleges a te nagyapád a te emlékezetedbe.Olyan aranyos és megható a vers.Szívből olvastalak.

hamoriagi2011. április 14. 21:42

Nagyon bátran, bölcsen és szépen engedted el ezt az emléket. Gratulálok a vershez.

szederfalu(szerző)2011. április 14. 21:13

oké Csilla,csak bírjam veled az iramot:)))

V.Csilla2011. április 14. 20:38

Fátylat a múltra, oszt járjuk el a héttáncot!:-)

szederfalu(szerző)2011. április 14. 18:25

köszönöm a vigasztaló szavakat Laci:)

szederfalu(szerző)2011. április 14. 18:25

Évi,szerencsére volt egy másik papám is,aki helyette is szeretett:)

szederfalu(szerző)2011. április 14. 18:23

köszönöm a látogatást Maya,Fruzsi és Tibor:)))

sz54laca2011. április 14. 09:27

Szép-szomorú versed olvastán az a bot (valahol) odaát virággá szelidül, sebeid lassan behegednek, többé nem szakadnak fel.

dreaming582011. április 14. 09:13

Szomorú...de a vers szép :)

Én egyik papámat sem ismerhettem - lehet hogy nekem jobb?

Ölellek

zsomcike2011. április 14. 06:20

Jó, hogy kiírtad magadból ezt a fájó emléket. Sajnos voltak, vannak ilyen ''papák'' is. Te mégis virágot tettél a sírjára.....! Szeretettel gratulálok a versedhez. Fruzsi

Karsai_Tibor2011. április 14. 05:16

... Szeretettel olvastalak...

mezeimarianna2011. április 14. 02:45

hát bennem is szakított...gratulálok!!

szederfalu(szerző)2011. április 13. 21:09

igen az Ibolya...
köszönöm a látogatást!

szederfalu(szerző)2011. április 13. 21:09

Ágota én is:)
köszönöm!

szederfalu(szerző)2011. április 13. 21:08

Andika,add ki magadból,jobb lesz!nem baj ha nem szép:))

szederfalu(szerző)2011. április 13. 21:07

én is téged Laci:)

szederfalu(szerző)2011. április 13. 21:07

Csilla...neked megsúgom pluszban,hogy az öreg adolf földi képmása is volt egyben...ilyen ábrázattal...hát nem is akarok többet beszélni róla:)))

szederfalu(szerző)2011. április 13. 21:06

Csegő...hát...ja.
köszönöm,hogy újra erre jártál:)

szederfalu(szerző)2011. április 13. 21:05

ennyi maradt meg belőle Ildikóm...

szalaikincses2011. április 13. 19:03

fájó emlék

gota2011. április 13. 17:50

És tanulunk az ellenünk elkövetettekből.......(én igen)
Ágota

andika05032011. április 13. 17:04

Te ezt gyönyörûen megoldottad, ùgyhogy gratulàlok a versedhez. Szeretettel: Andrea

andika05032011. április 13. 17:03

Kedves Szamóca! Nekem is vannak fàjò emlèkeim, mind2 nagypapàmmal, talàn egyszer èn is versbe tudom foglalni az ezzel kapcsolatos èrzèseimet, bàr mèg nem próbàltam. t

KL2011. április 13. 15:36

Az ilyen verseket nem kell kommentálni...
Remek, oszt jó van!
Ölellek Szamóca!
Laci (7)

V.Csilla2011. április 13. 15:33

Vannak emberek akik így szeretnek! Az én édesanyám azt tartja, hogy egy szülő nem szabad túlságosan kimutassa a szeretetét, mert az elkényeztetettekből mind bűnözők lettek (ez valamilyen pszihológiai könyvben is le van állítólag írva egy pap és a 6 gyerekéről)
Valószínüleg nagyapád is olvasta ezt! :-)

cseg762011. április 13. 14:51

Szomorú, de sajnos mi is csak emberek vagyunk, gyarló emberek!
Szeretettel gratulálok

rildi2011. április 13. 14:06

Szamócám szomorú emlékeket cipelsz a gyermekkorodból! Sajnos ezek a sebek egy életen kereszül mindig fel-feltépődnek.
Gratulálok versedhez és ölellek szeretettel: Ildi :)

szederfalu(szerző)2011. április 13. 13:36

már rég nem haragszom rá,fabijoe....öt éves voltam,mikor meghalt ez a nagyapám,egy ilyen pici gyerek még nem is tudja,hogy mi a harag:)

szederfalu(szerző)2011. április 13. 13:34

igen kedves Zoltán,már régóta foglalkoztatott a gondolat,csak egy kis biztatás kellett:))

fabijoe2011. április 13. 13:26

Előbb-utóbb el kell mondani, hogy békévé, megbocsátássá oldódhasson talán. Sokan (mindannyian?) cipelünk ilyen sebeket a szívünkben.

Grigo_Zoltan2011. április 13. 11:42

Betartottad a szavad Szamóca, ennek nagyon örülök.
Fájó sebeket tépett fel benned ez a vers-ennek már nem annyira-de nagyon jó, hogy elmondtad.
Szomorúan, csendesen szívemet hagyva távozom.
Remek amit írtál! Gratulálok szeretettel : Zoltán

szederfalu(szerző)2011. április 13. 10:48

köszönöm Kinga,jólesik:)

Kicsikinga2011. április 13. 10:46

Micsoda szomorúság!!! Most megsimogattam a hátadat...

szederfalu(szerző)2011. április 13. 10:46

köszönöm bölcs koboldom
puszim:)

szederfalu(szerző)2011. április 13. 10:45

igen Edy ilyen is van
köszönöm:))

Törölt tag2011. április 13. 10:43

Törölt hozzászólás.

EDY2011. április 13. 10:40

Kedves Szederke!
Sajnálom,magam elé képzeltem történetedet,s nem is olyan ritka az ilyen nagypapa.
Hiába ők maradnak szegények,mély fájdalmat okoznak.
Rávilágítottál a másik oldalra!!!
Szeretettel olvastalak;Edina

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom