Tavaszi séta
Sétálunk utcáknak úttalan útjain,
Kérdőn nézlek gyermek: merre vezetnek útjaid?
Kocsid tolva tova, ezen merengek,
Miközben álmaid keresed, Te gyönyörű kis gyermek.
Autó száguld el, sebesen mellettünk,
Gyorsan eltűnik, mint kicsiny kis életünk.
Szép csendes tavasznak, lágy szellője ringat,
Szemednek fényében, szemem megcsillan.
A természet szép hangja, altatódalt játszik,
Szemed elgyengül, kicsi szád ásít.
Közben azon töprengek, csendesen magamban,
Mivé leszel gyermek, lesz-e nékünk holnap?
Ezt látod, csak Isten tudja távol ott fenn,
Nekünk hagyta sorsul, válaszunkat itt lenn.
Aludj kedves angyal, légy vidám és boldog,
Szeresd a jó embert, kit magadban hordol.
2011. április 6.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!