Szerző
Roman Attila

Roman Attila

Életkor: 33 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 660 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. április 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Roman Attila

Áránd

Nézem a csillagokat és közben rád gondolok.
Úgy hullik szét szívem, mint sziklaszirtről lehulló kavics, égről hulló csillagok.

Nem kívánok mást, csak hogy örökre enyém legyél.
Te élteted nappalaim, hajnalaim,
Nélküled olyan az életem, mint egy sötét verem,
hiányodtól szenvedem.
És csak egyre kérlek, éld le velem az életed.

Karjaimban tartanálak
éjjel-nappal, amíg csak élek.
Sose engednélek sehova se téged.
Ölelnélek, csókolnálak,
csakhogy érezzem, hogy te vagy életem értelme és a végzetem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom