Szerző
Attila Rábai

Attila Rábai

Életkor: 45 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 563 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. május 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Attila Rábai

Harangjaink, ha indulnak

Karod mélyén folyó csendje nyugszik.
Zöld koszorúk, fűszagú nyugalmas idő.
Ott vagyok száműzve, modern hajótörött.
Bántó értetlenségtől kínozva szenvedő.
Érc nyelvű rekedt kiáltását hallom.
Megvallja érkezésed minden órán.
Nagy szívem is ütem-játékára dobban,
Vágyas, indulattól kergetve lomhán.
Kinyújtja karját intő figyelemmel!
Hű lettem a létezéshez komoly arccal,
Dolgozni rest, illendő szerelemmel.
Keresztelni, s nem temetni minden dallal.
Mely születik örömből vagy kétséggel,
Ösztönöm nélkül, csak az elme játéka.
Karod mélyén őrködöm pogány élettel,
S lettem fényednek sötét, örök árnyéka.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rabaia(szerző)2011. május 5. 07:51

Köszönöm szépen !

mezeimarianna2011. május 5. 05:13

szépen írtad le,gratulálok!!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom