Szerző

Kerék Rózsa

Életkor: 59 év
Népszerűség: 30 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 615 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. május 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Kerék Rózsa

Rókamese

Láttam tavaly egy rókacsaládot
A kert végében, a dombon laktak.
Öt kis rókakölyök játszadozott,
Egyik lyukból a másikba szaladtak.

Mikor észrevették, hogy figyelek,
Elbújtak, várták, hogy elmenjek,
Aztán így ment ez napról napra,
Amíg el nem tűnt a rókafalka.

Azóta eltelt egy év, újra itt a tavasz,
S nekem eszembe jut a huncut,
Futkározó, lopakodó öt kis ravasz.

Nézem a kert végében a dombot
Milyen szépek a fák és a bokrok
Üde, zöld lombjuk közt madarak
Énekelnek, örülnek a tavasznak.

A virágok már kinyíltak a kertben,
Rajtuk ezernyi méhecske szorgoskodik,
Virágról virágra szállva rendben
A finom mézről, így gondoskodik.

Vajon mi lehet a róka családdal?
Ezen töprengve állok, éppen akkor
Mikor a bokrok közt a dombon,
Furcsa mozgolódást látok.

Két ember áll ott, kezükben ásóval,
Kutyáikkal, vadul túrják a domboldalt.
Keresnek valamit, meg kell annak lenni,
Innét bizony élve nem mehet el semmi!

Düh ez, vagy csak hóbort, ki tudja.
A kutyát a vadászszenvedély hajtja,
De mi van az emberrel, aki ésszel bír,
Hogy lehet Ő ilyen gonosz, agresszív.

Róka tizedelné a baromfiudvarát,
Hogy így kifordult önmagából hát?
Ás, mint egy eszelős, kutyáját uszítja,
Keresd, húzd ki, egyre ezt ordítja.

Így megy egy darabig, én tétlenül állok
Mit tudnék tenni, szomorúan várok.
Aztán mit látok, szedik a sátorfát
Elmennek, otthagyják a domb oldalát.

Dolgavégezetlenül, csalódottan mennek,
Vissza-visszanézve oda,
Ahol szinte világit a zöldellő domboldal
Sárga homokja.

A napok múlnak az élet megy tovább,
Ki így, ki úgy éli meg a csodát,
Legyen az ember, állat, vagy más.
Mind csak élni akar, ha hagyják.

Nem kell messze mennem, hogy lássam,
Bizony a domboldal újra mozgásban.
De ezúttal nem az ember rombol,
Hanem fergeteges rókajáték tombol.

Még jó, hogy a róka értelmes és ravasz,
Így újabb hat kölyökkel, túlélte a tavaszt.
Ott játszanak a homokban a domb tetején,
Amit kiásott nekik két kutya, s két legény.

2011. május 7.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


fabijoe2011. május 14. 19:17

Ez olyan ''Laci te!'' hangulatú történek, mert jó a vége.

kerekrozsa(szerző)2011. május 12. 08:10

Az utolsó szóig igaz! Ma is láttam őket! :-)

mezeimarianna2011. május 12. 04:34

:)))

haaszi2011. május 10. 18:08

De jó, hogy nem rossz a vége...!
Kedves vers!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom