Szerző
Kormos Kata

Kormos Kata

Életkor: 25 év
Népszerűség: 153 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1185 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. május 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Kormos Kata

Maffiózó

Vallom szívem összes mosolyát,
minden gyötrő vigyort.
Szívem talál egy lélek-pocsolyát,
s benne megannyi ítélő-szigort.

Felszakadó vágyfelhők
könnycsepp-napnak bókolnak.
Elfojtják a feltörekvőt,
kivéve, ha vágyom csókodra.

S ugyan nem teszem, de mégis kínoz
egy szipoly-vágy, mi megfertőz.
Mióta hiányodat kínmosollyal szívom,
tanulom hogy fújjak karikát, míg felnősz.

Fojts meg te simító-bűn,
mi téped tüdőmet untalan!
Nem tudom, mi ez a szomjoltó bűz,
de félek, ettől vagyok nyugtalan.

És, ha most is elfordulsz tőlem,
hogy tudod már bájos szívbajom okát,
akkor nem kérlek, kinevetlek bőszen,
s majd az ágyamban keresem a könny-csodát.

Sajnálom. A bánatfelhők nem oszlottak fel,
a nyugalom-nap nem ragyoghatik;
szeretetem hiányod miatt ad fel
a fájdalom-postán - ott úszik a barát-ladik.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kisbence2011. május 23. 00:06

vannak benne jó képek

Attila_the_hun2011. május 19. 13:07

Kata! nem tudom miért de ez a versed nagyon tetszik nekem. Kár, hogy ott előrébb a sorok végén a rímek picit esetlenek. De nem számít.
Viszem :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom