Szerző

Szomor Áron

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 765 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. június 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Szomor Áron

Halottak napja

Tarthatom-e szépnek
mindszentekkor a temetőt,
Hisz, hogy lehetne szép
egy holtakkal teli udvar,
Mégis látván a sok
gyertyafényt szemfedőn,
Esti színben
csillogva koplal.

Mint ezernyi szikra
lehullva az égből,
Pislogtatja halott
sírok neveit,
S lehulló fagyöngy alatt
hallgatag szívből,
Izzítja föl
emberek tetteit.

De mégis zokogó kezek
gyújtják meg a fényeket,
S a bánat suttogó
szavát hordja a szél,
Van ki órákat áll
egy sír felett,
S van ki hazatérni
is már fél.

Inkább merülne el ő is
a mennyország sírjába,
Élete mellé kire
most sírva borul,
Hogy újra láthassa
s szorítsa karjába,
S lelkébe a szerelem
visszahull.

De e sok bú között,
ott pislákol a remény,
Minden síron ott
lobog egy lélek,
S úgy érzem szavakat
suttognak felém,
Hogy mondjam el,
mit ma este, Igazán érzek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572019. október 6. 15:02

Szomorú hangvételű, nagyon szép versed
Szívvel olvastam
Feri

K.M.(szerző)2011. június 20. 20:02

Köszönöm!!:)

fabijoe2011. június 15. 20:31

Valóban szép.

...---...2011. június 10. 19:01

Szép!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom