Szerző
Vers

A verset eddig 354 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. június 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Tersánszky Róbert

A szellem halála

A szellem halála
A halál és gyötrelem szelleme von körbe
nem távoznak, el egyre közelebb jönnek.
Egykor még mellettem suhant el az élet,
bensőmet járva át az igazság szelleme.

De alkalmatlan szennyezett a föld
s a száraz gazon kívül nem teremhet más.
Halál s gyűlölet kiszorítja az igaz szellemet
s megrontja, torzítja ártatlan lelkemet.

Mint Vérfarkas a teliholdtól,
az én lelkem is elváltozik romlás szellemétől.
Ahogy az ő szemében kicsordul a könny mielőtt
Mielőtt elárasztaná a vérszomj, úgy én is könnyárban úszok.

Elváltozásakor kiált még az a kis emberi szív.
Nem, nem, nem akarok gyilkolni, ölni.
Ám e nemes utolsó érzés is elrothadt benne,
megemészti őt a rút szörnyeteg gyilkos ösztöne.

Ki segít kimásznom a "pokol" mélyéből,
a lelkemet égető tűz kemencéjéből.
Vasajtót tettem én elé elzárva őt
de papírként égeti el a gyűlölet tüze.

Küzdöttem én vele győztem én őt gyakran
ám annál inkább megfertőzte véremet.
Szétáradt véremben, elmémben, szívemben
s így támadt ellenség szívemben.

A győzelem íze alant merült a vereségben.
Győztem leterítve a gyűlölet szellemét,
hogy aztán belülről fertőzzön s győzzön le,
Rabszolgájává tevén engem.

Kristály könnyeim hullottak a szeretetért, kedvességért.
E könnyek már feketék a gyűlöletért és halálért.
Átmarják a vasat s a páncélt,
megeszik a szemfehérjét s az íriszt.

Így győz a sötétség a méltatlanokon,
s így égeti el az elvteleneket.
Kik nem méltók az igaz szellemre
s kik messze vannak Isten szentségétől.

Mily gyönyörű pedig a gyermeki mosoly,
a szerető baráti kézfogás, érintés.
Az önfeláldozó adakozás szelleme
a világosság követe.

Nincs visszaút már a romlásból
sem az ítélő bosszújának kardjától.
Szabadíts meg ó Igazság szelleme,
ne eméssze el lelkemet teljesen a rút szörnyeteg.

2011. június 5.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


tersirobika(szerző)2011. augusztus 3. 21:50

Kedves Gabi.

Köszönöm a szavaid nagyon értékesek.

Ez a versem nem a mostani álapotomat tükrözi hanem egy régebbi gőz ez ami nem lett kieresztve, és csak így tudtam azt a fájdalmat kiadni,,,,,,,De a jövőképem nagyon pozitív tekintve hogy a Bibliában azt olvassuk hogy Jehova Isten királysága hamarosan mindent helyrehoz és ez vígasztaló.

Gabibandi12011. augusztus 2. 19:12

Döbbenetesen feszít a sok fájdalom a versedben...Azért ott van a remény, mely hitet ad még, nincs minden elveszve!!!!

Többször olvasom s biztatlak: írj derűsebb verseket is!! Légy optimista a jövőt illetően!

Gabi!! /1/

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom