Szerző

Burla

Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 393 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. július 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Burla

XX. századi tájképek

A szabadság hangja dereng a fűben,
mint rovarnász egy csillagos éjszakán.
Beteges érzésekkel megtömött zsákok,
színtelen, hervadó virágok.
Ennyi maradt az uszályon, semmi más.

Tollatlan madarak repülnének el lombtalan fákról,
de erejük láncokat fűz szárnyaik köré,
s csak megszáradt szemük kandikál fel némán
a halvány csillagok fölé.

Porzó földút hasítja át a dombot
melyben bányászat vájt fájó forradást,
de zaj többé erre már nem honos,
mert csend váltott fel minden szikrázó kattogást.

Mikor erre jártam
a fájó oldaláról néztem az életet,
mert tudtam: csak a valóság maradt.
Minden egyéb elveszett.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Picula2011. július 17. 19:15

Kedves barátom!

Mindig elgondolkodtatsz! Versedben megint ott van az érző és gondolkodó ember, aki különös érzékenységgel figyeli a világot, adja hírül, s festi meg azt amit lát... Szép a versed!

Kicsikinga2011. július 16. 17:38

Szomorú a kép, de olyan igaznak látszik...

Homomagnus2011. július 16. 16:27

Sajnos. Kidolgozott, kontrasztos képet láttam. Mert láttam! Ezért fogadd tiszteletteljes gratulációmat! Üdv.: Dody

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom