Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 244 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 894 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. július 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (11)

Ross Satyr

John Doe*

Egy halandó az öröklétbe készül
az Idő testén apró sebet ütve.
Pappal, kenettel védve lelki üdve,
hagy néhány tárgyat hátra örökrészül.

A slusszkulcsa egy összvonalas bérlet;
vagyona nem volt, ingatlana nincsen,
szülőhazáján nincs mód, hogy segítsen,
nem fog beszedni halál-illetéket.

Távoli tájon, csillagfényes este,
rálelnek majd egy élettelen testre;
az összes ruhája egy sötét lepel.

Bár esküdött a Szózat zárszavára,
rostjait, csontjait más föld falja fel -
de koldusbotra nem jut tán családja...

* John Doe: Az USA-ban többek között az ismeretlen férfiholttest neve...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ross(szerző)2011. augusztus 3. 12:32

Anikó: Köszönöm a gratulációt és a látogatásodat. Bevallom, nem szántam szomorúnak vagy elszomorítónak ezt a verset; egyszerűen csak tovább szerettem volna adni egy praktikus ötletet. Természetesen a környezetet leíró képek nem vidámak... Lehet, hogy az olvasók többségében ezúttal inkább a háttér mozgatott meg valamit, mint a fő motívum.

nefelejcs2011. augusztus 3. 10:46

Kedves Ross!
Amióta megjelent a versed, naponta elolvastam.
Szándékomban volt, hogy írok, de nem ment.
Most is csak annyit tudok ''mondani'', hogy
valahányszor elolvastam, összeszorult a szívem.
Szeretettel gratulálok: Anikó

Ross(szerző)2011. július 31. 12:49

Ágota: Az időbélyeg a tanú: éppen egyszerre tettük tiszteletünket egymás versénél. Köszönöm a beszédes Schlagwort-okat, mindent elmondanak. A Haláltánc balladából vett idézet pedig (Villon-Faludy) nagyon is illik ide: át semmit nem vihetünk, törekedjünk hát valami értékeset hagyni magunk után.

gota2011. július 31. 12:33

A ''szokott'' kötötten szárnyaló, kül és belbecs.

''Az útkereszten vasdoronggal
hét ördög várta s a Halál;
s mikor kardot rántott, a csontváz
fülébe súgta: ''Mondd, szamár,
szamár, mit véded még a pénzed?
Meghalsz s a kincsed elviszem,
s a kincs helyett eláslak téged,
akit nem ás ki senki sem.''
- Kufárok voltunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,''

Ross(szerző)2011. július 31. 12:20

Bea (Heaven): Szeretettel üdvözöllek és köszönöm az értékelésedet. Nos, én a kötöttebb világban érzem szabadabbnak magamat - van ez így.

Törölt tag2011. július 31. 12:07

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2011. július 28. 09:51

Anna: Köszönöm az értékelésedet. Ha csak a verset olvastad el, az alatta felsorakozó, lassan kisregénnyé terebélyesedő hozzászólás-özön nélkül, akkor természetesen indokoltan alakulhatott ki olyan meglátásod, amelyről beszámoltál. Ez azt jelzi, hogy a szándékozott felső szintű célomat elértem. Az viszont meglep kissé, hogy az eddigi itt-ott elhullajtott szövegeimből - és nemcsak a versekből, de a kommentekből és Fórum-látogatásokból is - nem ébredt fel Benned valamiféle gyanú, hogy talán lehet ennek a bőröndnek egy második feneke is. Pedig már kezdtem azt hinni a legutóbbi hozzászólások alapján, hogy fény derül a történet igazi, gyakorlati, földhözragadt mondandójára is; arra például, amit ZSuzsanna (szzs) kereken kimondott. Ez persze nem számonkérés-féleség, hiszen, ahogy kezdtem, természetesen lehet ilyen olvasata is a leírtaknak. De ahogy említettem legutóbb, van még egy vonzat, és hátha éppen Te bukkansz rá, kicsit megkísérelve az én fejemmel gondolni végig a trükköt.

Törölt tag2011. július 28. 00:58

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2011. július 27. 21:25

ZSuzsanna: Köszönöm a formai elemekre vonatkozó gratulációdat - de én is gratulációval tartozom. Gyakorlatilag elsőként nevezted meg feketén-fehéren azt az egyik szálat, amellyel a főhősnek valóban sikerült segítenie a családját: megtakarították a temetés csillagászati költségeit. Van egy másik vonzat is...

szzs2011. július 27. 20:52

A cím láttán én , bevallom, először az ''átlagember'' jelentésre gondoltam, de látom, nem is olyan átlagos ez a ''gondoskodás'', hisz ma már egy temetés felér egy vagyonnal, és sok család csak kölcsönt felvéve tud temetni tisztességgel. Így is lehet ''segíteni'' rajtuk, tán ez a sors keze. A műfajiság pedig tökéletes, mint mindig, kedves Ross, gratulálok! Barátsággal: ZSuzsanna

Ross(szerző)2011. július 27. 13:15

Bocsánat, hozzá kell tennem az előzőhöz: Kinga rövid észrevétele is hasonlót sejtet.

Ross(szerző)2011. július 27. 13:12

Marina: Én köszönöm a nem lankadó figyelmedet. Megtiszteltetés a számomra, hogy egy fiktív alakomra és történetére ennyi figyelmet fordítottál és segítettél tisztábban rálátni életének végső időszakára.

Nem állíthatom száz százalékosan, hogy a rövid versből és a hosszabb kommentváltásokból a történet nagyon egyszerű mondandójára fény derült, de biztos, hogy mindenki tett hozzá valamit a tisztázásához. Azt hiszem, talán Laci (helszlo) lehetett az egyik, aki észrevételében akár arra is utalhatott, hogy tökéletesen ''megfejtette'' a történetet.

Törölt tag2011. július 27. 12:58

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2011. július 27. 12:47

Marina: Először a bűntény vonalról. Ehhez el kell árulnom az igazi szándékom egy részét. Nos, ez a magyar (hiszen ismerte a Szózatot) John Doe nem úgy kapcsolódik a kriminalisztikához, hogy áldozata volna egy bűnténynek. Úgy azonban igen, hogy amit eltervezett és kivitelezett, az valahol a legális és illegális határán táncol. Nincs beható jogi ismeretem, de talán a ''csalás'' tényállása állapítható meg. Lehet, hogy egyéb is.

Megfogadom a tanácsodat: gondolkozzunk. Ahogy a folyamatot leírtad, az szemléletes, tökéletes, sőt emelkedett, költői. Osztozom a főhősömhöz fűződő együttérzésedben, de van egy gyanúm, hogy az általad is felidézett utolsó gondolatához egy végső mosoly társult. És az indokolt sajnálathoz a részemről egy elismerő bólintás is járul: ''Oké, öreg, megcsináltad - bár volna bennem is bátorság hozzá!''

Törölt tag2011. július 27. 12:30

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2011. július 27. 10:11

Marina: Ígéretes vonalnak látszik. Tényleg, lehet, hogy bűntény áldozata a főhős? Csak kérdezem.

Ross(szerző)2011. július 27. 10:11

Marina: Ígéretes vonalnak látszik. Tényleg, lehet, hogy bűntény áldozata a főhős? Csak kérdezem.

Törölt tag2011. július 27. 10:08

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2011. július 26. 18:34

Marina: Köszönöm a sokat mondó értzékelésedet és részletes észrevételeidet. Lehet, hogy nem hangzik meggyőzően, de szívből örülök, hogy ''profi kopóhoz'' hasonlóan erre a szálra kalandozott el a fantáziád. Egyáltalán nem morbid az asszociáció, része az életnek (már persze a tanulmányozók életének). Nagy empátiával és kimerítő pontossággal soroltad fel, mi mindentől fosztotta meg a Sors a valóban idegen földre szakadt, ismeretlen, névtelen főszereplőmet. Vagy talán... nem csupán a Sors volt a tettes?

Törölt tag2011. július 26. 17:43

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2011. július 26. 10:30

Erzsébet: Nagyon jó, hogy megcsillantod egy új megközelítés lehetőségét. Messzire vezetne a beszélgetés arról, hogyan és mivel kezdődött a deviza-mizéria, melyik gengszterváltó társaság miként ásta (és talán ássa) egyre mélyebbre a gödröt, hogyan járulnak hozzá mindehhez a magyar átlagpolgár zéróhoz közelítő pénzügyi ismeretei, a fogyasztói értékrend mindent háttérbe szorító nyomása. Ha számodra erről szól a vers, annak is örülök. Szándékaim szerint azonban benne van egy (legális) visszavágás, de legalább is egy fricska lehetősége is.

Holdontul2011. július 26. 10:20

Igen, mostanság a lovagok összvonalas bérlettel felszerelve próbálják menteni a családot, külhoni országokban, a hétfejű bankszörnnyel szemben. S mi a jutalmuk? Benne van a versben...

Ross(szerző)2011. július 26. 08:39

József: Köszönöm a pozitívan értékelő meglátásaidat. Örülök, hogy gondolatébresztőnek látod. Érdekes dolog ez itt a mondanivalóval... Nem állíthatnám, hogy az eddigi kommentekben egységes értelmezés alakult volna ki azt illetően, hogy mi (lehetett) a fő mondandóm a szöveggel. Ez amúgy nagyon is jól van így; egyrészt a leírt szavakkal nem mindig lehet maradéktalanul visszaadni a kialakult gondolatot, másrészt minden olvasó eltérő ''háttér'' birtokában találkozik a szöveggel.

Azt talán ideje elárulnom, hogy az alapoötlet nem saját, bár az eredetére már nem emlékszem: film, könyv, vagy talán egy kocsmapult melletti eszmecsere volt-e a forrás. Az, hogy valaki külföldön próbálja a boldogulását megtalálni, nem kényszerűen csorbítja szülő- és nevelőhazájának érdekeit: esetleg megfelelő kétoldalú rendelkezéseken múlhat.

Kerüljünk még egy lépéssel közelebb a lényeghez: különösen a szoftver iparban, de máshol is gyakran lehet találkozni a kezelési útmutatókban vagy a Súgó szövegekben egy visszatérő fejezetcímmel: ''Tips & Tricks''.

farao2011. július 26. 05:57

Kedves Ross!
Eszméletlenül nagy hatással van rám versed. Azon kívül, hogy a szonett alkotórészei a Tőled megszokott magas színvonalon, gondolataid remek sorvégi rímekkel erősítve, ugyanakkor a mondanivaló is nagyon találó.
Egyik nagyon kedves barátom szerint itt, e kis hazában kellene összefognunk, és megtalálnunk boldogulásunkat, munkánkkal felemelve élet színvonalunkat, megteremtve gazdagságunkat. De mit lát az ember? Nagyon sokan külföldön próbálják megtalálni számításaikat, és ebben nem csupán az adott - jelen esetben, versedben - ismeretlen férfi az egyedüli oka békétlenségének...
Kedves Miklós!
Gratulálok a különösen gondolatfelrázó versedhez.
Üdv: farao

Ross(szerző)2011. július 25. 22:12

Miska: Köszönöm a ''szokott'' sokat mon dó szimbólumot.

Mila: Köszönöm a gratulációt. Teljesen igazad van: a meghalás, elmúlás csak ürügy, egy probléma az elintézendők között. A Szózat említése is fontos, nemcsak a mondandója miatt, hanem azonosítja is a főszereplő nemzetiségét (persze nem a megtalálói számára).

Golo2011. július 25. 21:46

Kedves Ross, szonettedben ha mélyebbre ások, nem csak a halálról, vagy ha akarod az elmúlásról szól a versed, mert a Szózattal sokkal többet mondasz.
Szeretettel gratulálok: Radmila

Mygan2011. július 25. 21:37

:)

Ross(szerző)2011. július 25. 19:46

Attila: Megint egy nagyon jó rávezető szó. Valóban, a helyzet és a társadalmi viselkedésformák importálódnak (a folyamat jelenleg is zajlik). Valaki azt gondolta ki, hogy azokra részmegoldásként egyfajta speciális export-tevékenységet fejt ki. A szituáció jellegéből adódóan nem alapít rá üzemszerűen ismétlődő üzletágat, inkább eseti jelleggel gyakorolja.

versike2011. július 25. 19:38

Igen, a hsz - ok tükrében

most már nekem is sokkal tisztább. Gondolom, a helyzet és a reá adott társadalmi válaszok importálásával előbb - utóbb megszületik majd a kifejezés ( John Doe ) magyar megfelelője is.

A versed és témája mindenképpen figyelemreméltó.

Ross(szerző)2011. július 25. 19:34

Rika: Valahogy furcsa így a gratulációt megköszönni... Fogadd együttérzésemet.

Rika2011. július 25. 19:22

Mit mondjak?Szeretett testvérem haldoklik.Megkönnyeztem.
Grat.

Ross(szerző)2011. július 25. 19:14

NN: Akkor jól gondoltam, hogy nem véletlenül írod csak úgy egymás után ezt a két összetett szót, azonos előtaggal. Nagyon fontosnak tartom azt, amit a zárójelen belülre vittél; én is erősen megkérdőjelezem, hogy méltó-e a megelőző élethez (bármilyen emberi élethez) mindaz, ami néhány napon keresztül utána történik. Valóban, ez az egyik szála azoknak a gondolatoknak, amelyek miatt ez a vers megszületett.

NN2011. július 25. 19:08

Azért jutott eszembe ez az idétlen szójátékom,mert néha nem tudom,van-e még ''vég'' tisztességben (és emberhez méltóan..). És néha azt látom,hogy egy ember ''vég''-e másoknak egyre gyakrabban szükség,sőt végszükség.. Az ilyen -és ehhez hasonló- dolgok miatt érzem,hogy nem élünk valami szép korban.. Rendben,járjunk túl az eszén.

Ross(szerző)2011. július 25. 18:24

Laci: Köszönöm az értékelésedet. Azt hiszem, pontosan megértetted az üzenetet. Nagyon jól tetted viszont, hogy ennyire szűkszavúan fejezted ezt ki; publikus virtuális feületen ennél többet aligha tanácsos leírni. Köszönöm a megértésedet.

helszlo2011. július 25. 18:16

Vagyontalan, hatvanöt alatti kisnyugdíjas! Mi mást tehetett volna a családjáért? Nyugodjék békében!

Szokás szerint igen jó vers, (szonett) gratulálok kedves Ross!
Laci(4)

Ross(szerző)2011. július 25. 17:58

Alberth: Köszönöm a gratulációt. Igen, sokáig valóban a Jóska Pista lehetett a megfelelője; ma talán Gipsz Jakab. Tökéletesen egyetértek a megfogalmazásaiddal: a maguk idejében fontos útmutatások a szituáció erős megváltozásával - jobb esetben - frissítésre szorulnak. Az is helytálló, hogy a disszidálás (emigrálás) az épülő szocializmus idejében büntetendő volt; az épülő kapitalizmusnak más eszközei vannak (?), lásd orvos-rezidensek...

Ross(szerző)2011. július 25. 17:49

Edina: Most én köszönöm szépen az átfogó értékelésedet és a figyelmedet is. Kölcsönös a tisztelet és szeretet is. Nagyon is igazad van, a talán elvontabban megfogalmazott szöveg valódi konkrét problémákra - és áttételesen talán a megoldás ígéretére is - kíván rámutatni.

alberth2011. július 25. 17:36

Magyarul pl. Jóska Pista a legtalálóbb. De a Szózatot akkor írták, amikor még nem jött el a nagy elvándorlások ideje. Szép, szép a Szózat, de az élethelyzetek a fennkölt szavaknak és gondolatoknak és a pátoszos romantikának sokszor mondanak ellent.
A szocializmus szózata prózaibb volt ,hogy a disszidálást büntetendő!
Gratulálok versedhez!

Ross(szerző)2011. július 25. 16:57

Margó: Valóban, a Szózatnak ez az az állítása, amelyre a főszereplő esküdött ugyan... Ennek a sornak az első parancsolatát, bár ez a versből nem derül ki, nagyjából betartotta. Hogy szomorú gondolatokat kelt a vers, az érthető - de pozitívum is van benne, higgyétek el.

EDY2011. július 25. 16:55

Mindig remek verset hozol és igencsak rávilágítanak problémákra.
Szeretettel , figyelemmel és tisztelettel olvaslak.
Köszönöm megtisztelő figyelmed!

Ross(szerző)2011. július 25. 16:54

Kinga: Megint közelebb kerültünk jó néhány lépéssel. Valóban, mindkét idézetben számos kulcsszó található (és igyekszem én is úgy fogalmazni a viszontreakcióimat, hogy azokban is legyen tovább segítő információ).

Az egyik idézetben fontos a ''távoli'', majd a harmadik sor. A másikban a ''Szózat'' és szintén a harmadik sor.

fema19952011. július 25. 16:21

...itt élned halnod kell...
már egyre többen nem csak meghalni de élni sem akarnak itt. Szomorú dolgok jutottak eszembe olvasás közben. :-(

Kicsikinga2011. július 25. 15:46

''Bár esküdött a Szózat zárszavára,
rostjait, csontjait más föld falja fel -
de koldusbotra nem jut tán családja... ''

A ''mi John Doe-nk'' nem is volt olyan buta, sőt!

Kicsikinga2011. július 25. 15:44

''Távoli tájon, csillagfényes este,
rálelnek majd egy élettelen testre;
az összes ruhája egy sötét lepel. ''
Slusszkulcsa nincsen, de a helyzetnek igen...
Igen?!

Ross(szerző)2011. július 25. 15:36

NN: Köszönöm, a szójátékot érteni vélem. A közelítésed pedig bizonyos szempontból igencsak találó: a ''végtisztesség'' és a végszükség többféle módon is összefügg. Hogy ocsmány volna a világunk? Minden bizonnyal. De próbáljunk meg túljárni az eszén.

Ross(szerző)2011. július 25. 15:33

Pista: Köszönöm. A szöveg főszereplője (nyugdíjas, ez fontos) legalább is megpróbál segíteni, hogy a család ne azonnal jusson koldusbotra. Biztos, hogy a gondolatok java része valóban átmegy, de azért talán maradt még, amit lehetne pontosítani vagy részletezni.

NN2011. július 25. 15:20

Vég,tisztesség..? Vagy vég,szükség.. De egy ocsmány világot élünk. Viszont ha már szójáték,akkor visszatérnék egyre: Ross,jó..

szucsistvan2011. július 25. 14:28

A szokott, mesterien megírt vers.
Azt hiszem mindenkinek átmegy a gondolat, bár őszintén szólva cseppet sem bízom benne, hogy a család megél e majd

Ross(szerző)2011. július 25. 13:16

Attila: Köszönöm a kedvező értékelésedet. Érdekes gondolat-társítások, enegdelmeddel nem mindegyikhez fűzök észrevételt, csak azokhoz, amelyek nagy mértékben megegyeznek a szándékommal; és nem sorrendben.

A címválasztás okához talán az apróbetűs megjegyzésem vihet valamivel közelebb. Elismerem azt is, hogy van némi aktualitása a témának. A többiről egyelőre azért nem szólnék, mert fokozottan kíváncsi vagyok, a többi olvasó számára is felevickélnek-e a szöveg felszínére azok a gondolatok, amelyek miatt megíródott.

versike2011. július 25. 12:59

Most Brad Pitt

''ha eljön Joe Black'' c. filmje jutott az eszembe; annak ellenére, hogy a Te versed mondanivalója határozottan magyar vonatkozású.

Az utolsó sorodnál pedig az, hogy azért nem jut koldusbotra a családja, mert talán nincs is.... :((

A vers a Tőled megszokott, kiváló színvonalú, a téma pedig egyre aktuálisabb - sajnos. Egyre több ( nem feltétlenül pozitív ) vonatkozásban kezd hasonlítani az életünk az U.S.A. - ban tapasztalhatókhoz. A sajátosan amerikai címednek - érzésem szerint - ez ad egyfajta ''jogosultságot'' a - magyar viszonyokat taglaló témához.

Elismerésem!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom