Horváth Szabolcs

Az Idő

"Menni kell az Időnek tovább,
Nem várhat senki sem Őrá!"

Csepeg, zuhog, ömlik, de mégsem fogy,
S még engem is szelíden ellop.

Elvisz, nem tudom hová,
Az éj miért tart oly soká?
Kérdem tőle, de nem válaszol,
Nem áll meg, sőt nem is mosolyog;
Csak felkap, s visz egyre tovább,
S érzem, hogy tombol, lüktet míg világ a világ.

Senki nem menekülhet meg előle, mert mindenkit elkap,
S a végén mind egy helyre térünk majd vissza:
A sötétségbe, a távoli, ködös messzeségbe,
A gúnyos, élettelen, fekete halál-ölelésbe...