Szerző

Buza Katalin

Népszerűség: 16 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 786 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. szeptember 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (6)

Buza Katalin

Séta a temetőkertben

Egyedül vagyok és sétálok
egy ismerős sírnál megállok.

Magányom kopog, lelkem didereg
vánkosom márvány, testem megremeg.

Megpihen az este, a képzelet tovaszáll,
repíti az álom, egy emléknél meg-megáll.

Az este szendereg,
körben gyertyák égnek.
lepke száll a sírra,
virágillat csalja.

...

Újra ott vagyok nálad, veled
erősebben szorítom kezed.

Most nem hagyhatom, semmivé váljon,
úgy vágyom, igaz legyen az álom.

A kegyetlen valóság ismét magához ránt,
csak a magányt ölelem magamhoz, itt hagytál.

Elmúlik az este
a gyertyák leégtek,
álmos szemmel nézek
a halott lepkére...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


puszatila2011. október 20. 16:52

:((

deziderata2011. szeptember 15. 13:19

Fájdalmasan szép vers!

mezeimarianna2011. szeptember 14. 03:35

:((

EDY2011. szeptember 13. 10:52

szomoú...

Kicsikinga2011. szeptember 13. 09:36

Szomorúan szép...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom