Kitetten
Kitetten, és a sors minden veszélye
beleérne az életembe, de nincs reménye
annak révbe érjek, nyugovóra térjek
hisz ha alszom, nem forgolódom
feszültségem, bánatommal oldom
Ha baj van megkérdezed majd mi bánt
fáradt vagyok mondom indoka gyanánt
Elmúlt már perc mit hagytam elperegni
Szépen virrasztó álmom szenderegni
üvöltő űr üresen ürömön ülve hümmög
ha mantra unalmas: huhogva dünnyög
hallom, ha boldogság színre is váltok
érzem, ha előttem dőlnek össze világok
Mindig a Hának kitetten élve élek
Nincsenek öblök, nincsenek biztos menedékek
Minden Ha ha volna való,
szögre akasztaná tarisznyáját a csaló
S nekem sem lenne iróniám maró
lennék már életet maga után hagyó:
Lenne egy csöpp jövevény szegény
életnek kitetten életre kelt remény:
Életre való, törékeny, alvó manó.
S lennénk mi, mind a ketten
boldogak az életnek kitetten.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!