Szerző
Szerencsi Anett Anikó

Szerencsi Anett Anikó

Életkor: 28 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 467 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. október 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Szerencsi Anett Anikó

Praeteritum et futurum

Meggyötört és büszke,
vagy csak, mint az aljas titkaid
szennyes üstje,
Tárolom minden mocskodat
kiszipolyozott ereimben,
melyben csörgedezett egykoron
harmatozó vérem.
Tekinteted szilánkosra tört tükre sebzi
emlékeidtől fekélyes gyomromat,
míg éles szavaid elmémet karcolják,
vörhenyes foszlányokká marcangolják.
Gondolatod visszataszító bűze fojtogat
a haláltusa legutolsó kapuja alatt.

Gyógyíthatatlan.

Bár sose láttad volna balga lelkemet,
mellyel mindeddig és örökké szeretlek...

2011. augusztus 7.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


dgekko2011. november 21. 21:38

Nagyon szép vers! Sajnálom hogy ilyen fájdalmak értek, de tudod ami nem öl meg az megerősít és ilyen szép versekre ösztönöz! :)

Kicsikinga2011. október 12. 13:01

Érdeklődve várom a következő versedet is!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom