Pesti Golgota
Janus-arcú bohóc izzad
molyrágta tollakkal.
A rakpart és a körút közt röpköd.
Azt játssza, hogy angyal.
Magasból zuhan alá kezéből
a sok mérgező mag
s felcsipkedik a kultúrhüllők,
a városi jómadarak.
Tülekednek az elmúlásért
és egymásnak rontanak,
majd felszippantja őket az idő
s helyükön űr marad.
Különös párbajt vívok a halállal
a guanópöttyös téren.
Magához ölel egy halott fa
és kicsordul tőle a vérem.
Belehalok e viadalba,
de aztán mégis győztesen
a Mindenség ágán trónol
feltámadott szívem.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
b.cermidoff(szerző)2012. február 15. 12:12
Mindenkinek köszönöm a szívecskéket is :).
b.cermidoff(szerző)2011. október 22. 20:56
Köszönöm :)))
kormanyossanyi2011. október 22. 19:19
Jó vers...gratulálok!
b.cermidoff(szerző)2011. október 22. 18:58
Köszi :))).
fabijoe2011. október 22. 17:35
Nagyszerű vers.
b.cermidoff(szerző)2011. október 15. 09:03
Kedves karolyfi, kyri! Örülök a látogatásotoknak. Az a bizonyos fa maga a kereszt. Az embernek naponta meg kell feszítenie az ó-emberét, komoly akarati döntés...
karolyfi2011. október 15. 02:28
Kemény...és jó.
kyri2011. október 14. 12:30
Lehet, tévesen értelmezem, de ha nem, akkor sokkal többet mond a versed, mint aminek első olvasásra tűnik.
Üdv. Kyri
b.cermidoff(szerző)2011. október 14. 11:45
Kedves mezeimarianna! Köszönöm, hogy olvastad a versem. Örülök, hogy tetszett :))
mezeimarianna2011. október 14. 05:03
Remek vers....