Szerző

Neszvecskó Anna

Életkor: 25 év
Népszerűség: 35 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 421 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. október 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Neszvecskó Anna

Hálás vagyok

Érzelmeink sokszor akarnak uralkodni felettünk,
Mi pedig félünk bevallani magunknak, hogy elestünk,
Hogy a boldogságot megint rossz felé kerestük,
És céltalanul, hátra fordítottuk gyáva tekintetünk.

Azonban sok szenvedés végén mindig ott egy fény,
A szabadságot ígérő, szebb jövőt suttogó remény,
Ami mindig megtöri lelkünket ha éppen kemény,
És meleget nyújt szívünk földje leghidegebb telén.

Mégis ha vakká válunk és elutasítjuk a változást,
És helyette elfogadjuk az értelmetlen ábrándozást,
Vagy múltunk sivatagába ültetjük bele a ragaszkodást,
Akkor soha nem érthetjük meg a szeretet iránti tartozást.

Hogy nem a magunk szórakoztatására kell élnünk,
Hanem adnunk kell másoknak, hogy ki ne égjünk,
Hogy le tudjuk küzdeni és elutasítsuk önző énünk,
Hogy ne a változástól, hanem a semmitől féljünk.

Olyan szívre van szükségünk melyet másokért érzünk,
Melyben az önimádat lenne az utolsó dobbanó részünk,
Mely tiszta, törekvő és melyben az egyetlen mit kérünk,
Az a hála elfogadása a biztos tudatért, hogy még élünk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kterezia2011. október 15. 11:55

Egyetértek.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom