Szerző
Vers

A verset eddig 310 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. október 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Polovitzer Mónika

Tél szele

Gyermeki könny csordul arcomon némán,
Szürke árny játszik az ablak előtt.
Hallgatom mit suttog, nézem a táncát,
Őszi eső: ablakon gyöngyözön.

Sok kopasz ágon átfut a tél is,
Elmúló szép tünemény az egész.
Megrezzen egy-egy ág a hidegtől,
Tekintetével a bú felemészt.

Megmakacsolva felállok én gyorsan,
Nem hagyom elvinni szép lelkemet.
Megfordulok, s kifutok az udvarra,
S téltündér harsányan reám nevet.

Akkor volt bennem egy cseppnyi kis bánat,
De elszállt, amint újra sütött a nap.
Vöröslő arccal a felhőket néztem,
Megihletett ez a szép pillanat.

2011. október 11.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


loona87(szerző)2011. október 21. 21:08

Köszönöm szépen! :)

bel_corma2011. október 21. 08:33

A szomorkás képek csak fokozzák a mélabús hangulatot, és versed végén megjelenik a remény is... Engem megérintett!

gota2011. október 21. 06:45

Jó vonal, remek ritmus, szinte hibátlan.
Itt egy kicsit bibis:
''Hallgatom mit suttog, nézem a táncát,
Őszi eső: ablakon gyöngyözön.''
Gratulálok.
Ágota

kterezia2011. október 21. 05:27

Tetszik.

Törölt tag2011. október 20. 22:05

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom