Szerző

Micc. Csibe

Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 372 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. október 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Micc. Csibe

Színház az élet

Körülöttem megannyi díszlet,
Ez lenne tán maga az élet?
Álarc mögé bújt emberek
Játszanak, mint a színészek.

Igaz arca egynek sincs,
Ha mégis lelsz, az maga kincs.
Alakok néznek vissza rám,
Így állok az élet színpadán.

Megannyi bűn és gonosz tett,
A szeretet már elveszett.
Lábam nem mozdul sehová,
Várja váljak én is gonosszá.

Gondolataim összegubancolódnak,
Helyet adnak egy új alaknak.
De elfogadom a feladatom,
S ígérem magamat adom.

A jelmezt eldobom mellőlem,
S vállalom a saját szerepem.
Az élet színpadán így állok,
S a sorsomra még tovább várok...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Zongi42012. október 28. 11:50

Én is!!!!!!!!!!
Gyönyörű!
Mintha én, és mindanyian ezt gondolnánk( legalábbis én igen!)!!!

bells192011. október 28. 12:05

egyszer azt is megtalálod.

kterezia2011. október 24. 17:41

Igen, te csak légy önmagad!

Harsanyi2011. október 24. 12:36

Kedves Micc.Csibe! Igaz képek de talán nem ennyire búskomor az igazság. Járj nyitott szemmel szerencsére még sok igaz ember van. Üdvözlettel. Móni

bel_corma2011. október 24. 10:18

Versed sajnos aktuális, egyfajta társadalmi kórkép... Jó lett, gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom