Szerző
Vers

A verset eddig 1072 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. június 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Bóka Gábor

Anyám!

Immár tizenkilenc éves lettem,
S azt, hogy élek, Neked köszönhetem.
Fájdalommal hoztál a világra,
Tanítottál elemi dolgokra.

Tudom, hogy sokszor megbántottalak,
Könyörtelenül megsirattalak,
S ezzel Rám haragítottalak,
De mindig anyámnak tartottalak!

Nem akarok Veled rosszat tenni,
S főleg, nem akarlak elveszteni!
A Te fiad szeretnék maradni,
S ha kell Neked mindent odaadni!

Nem vagyok nagy, de hidd el, felnőttem,
Mit tudtam, azt eddig is megtettem.
Lassan már helyre áll az életem,
De jóságod, soha nem feledem!

1995. április

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom