Berta Réka

KicsiLélek

Drága kicsi lélek! Igen nehéz az élet.
S néha úgy érzed, nem tudod, hogy éljed.
Sajog a szíved, ha fáj, s gyötör a magány,
Nagyot dobban már pár találkozás után.
Szüntelen ütemre ver, hisz sohasem fárad,
Drága kicsi lélek, ugye érzed a szárnyad?
Ott van az ing alatt, már nem csapkod, marad.
Pedig lekötve sose száll, kicsi lélek repülj már!
Tudod te mi bánt, legyen erőd megtenni.
Kimondani, megmutatni, s nem feledni.
Építs! Nézz! Szólj! Közölj és láss még!
Kicsi lélek rohanj! Mondd, mire vársz rég?
A boldogságod kutasd! Már tudod mi az:
hisz végig Rá gondoltál a sorok alatt.