Szerző
Hatos Márta

Hatos Márta

Népszerűség: 63 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 995 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. június 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Hatos Márta

Mitől élek

Már nem
Tudom, mitől élek,
ha szeretlek, vagy elveszítelek,
Megtagadlak vagy szívembe rejtelek.
Pengeélen táncol most minden gondolat,
Nem szerelemből, fájdalomból faragtalak.
Nemléted gyötrő végtelen, hiányod is egy velem.
Megmarsz és megfogsz, nevetsz és eldobsz,
Titkokat rejtesz belém, s alámerülsz álmatlan éjem tengerén.
Amíg bennem kutatsz, csendben elvesztem önmagam,
Fényt teremteni erőtlen vagyok, magamhoz vonni bizonytalan.
Felbukkansz újra és újra, játszva ölelni tárod karjaid,
Szólítasz álmomban, hívlak az álmodban, menni nincsenek lábaink.
Őrjöngő vággyal rázzuk egy másik dimenzió rácsait.
Vonzol és taszítasz, fuldoklom, ha érintem hullámaid.
Örülsz-Örülök. Szenvedsz-Szenvedek. Megölsz-Megöllek.
Megidézlek, hogy itt légy csillaghulló jövőmnek.
Magammal sem vagyok már millió lélek között,
Rám simul a hófödte lét, árnyékom visszaköszön.
A Hold rejtve lopódzik a csillagtalan égre,
Nesztelen suhan a fázó lelkeket féltve.
Már nem tudom, mitől élek szebben,
Ha megtagadlak, vagy ha
Még szeretlek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Vox_humana(szerző)2018. március 28. 12:35

@kokakoma: Köszönöm János :)

kokakoma2018. március 28. 09:21

Szeretetem azokat a verseket melyeket nem kell ''magyarázni'' . Szívvel olvastam. János

Vox_humana(szerző)2009. október 17. 18:33

Köszönöm mindenki figyelmét, kedves szavaitok. :)

Törölt tag2009. szeptember 16. 14:24

Törölt hozzászólás.

Soultribe2008. december 3. 13:15

A saját árnyékom vagyok:
rég jártam itt, de ugyanaz!

Soultribe2008. július 23. 12:02

Ki gondolná... :)

Soultribe2008. június 20. 16:15

Kedves Márta,

Talán mondanom sem kell már...

Üdv: Soultribe

steelbone2008. június 18. 13:15

Kedves Márta! Percek óta csak bambulom a monitoromat és újra élem 'azt a bizonyos dimenziót' ahol ilyenek érzések fogócskáznak az emberben. Lehengerlő!

Soultribe2008. június 18. 12:57

Kedves Márta!

Nagyon erős a versének hatása!

Üdvözlettel: Soultribe

Soultribe2008. június 17. 17:31

Kedves Márta!

Ez bizony lúdbőrözik rajtam (is)! Olyan örök gondolatokat fogott kerek egézbe, amelyek jó erőssen megfeszítenek engem is időnként! Az oldalán böngészve számtalan kincsre leltem!

Üdvözlettel:
Soultribe

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom