Miért szerettem beléd...
Szeretnélek elfeledni,
Az érzéseimet eltemetni.
Hisz már meghalt szívemben a remény,
Szívemben már rég csak keserű fájdalom él.
Miért szerettem beléd, ha csak bánat marad,
Ha szívem a szerelemtől majd megszakad?
Miért szerettem beléd, hisz távol vagy tőlem,
S most vérzik széttört szívem.
Meghalt a remény, s csak könnycseppek maradtak,
Fáj a gondolat, hogy nem nekem mondod "szeretlek", hanem másnak.
Fáj a gondolat, hogy mást ölelsz s csókolsz,
Fáj, ha úgy érzem, másra gondolsz.
Miért szerettem beléd, ha emészt a féltékenység,
Ha szívemben már a bánat tüze ég?
Miért szerettem beléd, ha csak a könnyek maradnak,
De épp ez a gond, hogy elfeledni sem akarlak.
Olyan kegyetlen az élet,
Eleget gyötört a sors, s most el kell felednem téged.
Nem múlik el sorscsapás,
Mert míg élek szenvedek, rajtad kívül nem kell senki más.
Bár meghalt szívemben a remény,
Mégis szeretlek én.
Ha gyötör is az élet s a szívem megszakad bánat tüze ég benne,
Csak neked szálljon boldogság a szívedre.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Franky9722008. október 13. 08:10
NAGYON SZÉP!!!
Törölt tag2008. június 28. 01:22
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2008. június 28. 01:05
Törölt hozzászólás.
melinda23(szerző)2008. június 27. 15:07
Tudod,én nem pusztán a vers miatt írok,hisz nem vagyok költő,hanem vannak érzéseim,amit leírok.Tehát nem kerekíthetem egy puszta vers formába,hogy profi versíróként tűnjek ki,hanem igenis az érzéseimet írom le.Érezted már,hogy próbáltál elfeledni valakit akit nem tudsz?Akit annyire szerettél,hogy bármire képes lettél volna érte??!!
Szóval ennyi.Köszönöm az észrevételt,de nem fogom átírni a verset mert ezt érzem amit leírtam és ez nem légből kaptt ''jaj nem tudom,hogy jó lesz-e'' vers,hanem egy lány (aki én vagyok) sóhaja.
Törölt tag2008. június 24. 16:33
Törölt hozzászólás.
melinda23(szerző)2008. június 23. 22:59
Örülök,hogy tetszik a vers,köszönöm.Szívemből írtam,amit érzek.Igen,sajnos sokan elmondhatták,elmondhatják,hogy megesett/megesett velük ez az érzés.
cs.zoli2008. június 21. 09:43
Mintha a szívemből szólt volna, úgy értem velem is megesett már ez az érzés - bár azt hiszem, ezt sokan elmondhatják, elmondhatták már az életben.
Szép sorok.
Üdv, Zoli