Szerző

Rádl Katalin

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 366 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. március 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Rádl Katalin

Ezüstfenyő

Ezüstfenyő, kiültettek,
kert ékének, fűzfa mellett.
Reménnyel és bízva gazdád
meg is locsolt, meg is gyomlált.

Napok teltek, hetek múltak,
eső esett, szelek fújtak,
melletted a többi bokrok
kisarjadtak, kivirultak.

Jött a gazda, nézegette:
ezüstfenyő megeredt-e?
Búsan látta: halvány színed,
kicsiny tűid elveszíted.

Hiába jött tavasz, majd nyár,
ezüstfenyő, te meghaltál.
Nem leszel így kertnek éke,
kidobnak majd a szemétbe.

Somszédom karácsonyfájának szomorú utóélete

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


eerika2013. február 11. 10:27

Oh! :(
Szegény, kis ezüstfenyő!
Gratulálok a vershez!

szalokisanyi12012. április 6. 16:01

Együttérzésem. A vers tetszik!

Törölt tag2012. március 23. 13:25

Törölt hozzászólás.

nefelejcs2012. március 13. 17:54

Sajnálom, hogy nem sikerült túlélnie.
Szép Tőled, hogy versben megemlékeztél róla.
Én is nagyon szeretem a fenyőket, meg minden
növényt, élőlényt, s van - többek között - ezüstfenyőm is.
Tetszik a versed, még ha szomorú is.
Szeretettel olvastam: Anikó

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom