Szerző
Balogh László Ippon

Balogh László Ippon

Életkor: 62 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 342 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. március 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Balogh László Ippon

Rekviem

Hát itt vagyok, szeretett, jó régi Váram,
Ódon falaid közt milyen rég nem jártam.
Rám törő emlékek közt a régi múltban jártam.
Zokogott és sírt a lelkem, amit itt találtam...

Turbékoló gerlepár, gesztenyefa sűrűjében,
ágról ágra ugráltak, úgy, mint akkor régen,
Mikor még kedvesemmel sétálgattunk,
szerelmesen reggelente, kéz a kézben...

Düonüszosz, a vén kujon, ölében a múzsával,
Féltékenyen tekintett ránk szerelmünk zálogával.
Mint fuvola, kinn a parkban, felharsant a madárdal.
Intim idill ölel körül, nem cserélnénk a királlyal.

Irigy szomszéd, lusta kutya, csacska macska, régi vár,
Elmúltak már, csak szép emlék, s mint álom, visszaszáll,
Rabló hordák, kincskeresők fosztják minden szobádat,
Török vésznél nagyobb csapást jelent rontó bandátok.

Gyönyörű fáim, hatalmas Tiszafák, a jó Isten vigyázott
Kétszáz éven át rátok és most rám,
csonkítanak a sötét nemzet fiai még sötétebb szándékkal és tettel,
vágnak, metélnek, azok kik életükben még egy fát sem ültettek el...

Szívemben, mint a hitvesi szoba közepébe vágott csákány,
Iszonyattal tölt el ez a megszentségtelenített látvány.
Tatár, török óta nem volt íj pusztítás mint e hiteltelen ember
hamis szavát lesve, vág sebet az élő testbe, a beste.

Elhalt öreg kutyám sírján sarjadó zöld virul már,
Jelezve, a múló idő soha senkiért meg nem áll...
Hű kutyám, már nem fáj, nem mardos a tudat,
Hogy lopni, veszni hagytad jussodat és jussomat.

Békét adó gesztenyefák árnyékában alszod örök álmod.
Én még élek, s ha igaz a jóslat, még szerencsét csinálok,
és feloldom végre ezt a ránk zúduló, rémes átkot.
Turbékoló gerlepár ágról ágra szálldogál,
és várja, lesi, a jó Tavasz jön-e már???

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Balogh57(szerző)2012. március 22. 20:44

Köszönöm, Vigi!
Nagyon rá tapintottál a lényegre..
Ha megérintettek, akkor már nem volt hiába..
Üdv! Laci

Törölt tag2012. március 19. 15:56

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom