Szerző
Surányi Szabolcs

Surányi Szabolcs

Életkor: 28 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 470 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. március 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Surányi Szabolcs

Lángok

Vihar dúlt lelkemben,
Míg meg nem érkeztél,
Szenvedő szívemben
Rögtön megfékeztél

Mindent, mi ártott.
Egy évtized sebzett,
Minden nap vágott,
S a magány emésztett.

Megtanított az élet,
Hogy erősebb legyek,
Mi nem pusztít el végleg,
Erősebbé tehet.

Mégis feladtam végül,
Jött értem a halál,
Meghaltam legbelül,
Te új életet adtál.

A szikra mára tűz lett,
Véremben izzik lángja,
Forrósága éltet,
S elsodor az árja.

Nem fáj semmi, ha velem
Vagy, érzem, hogy létezem,
Te vagy a levegő nekem,
És érzem, hogy lélegzem.

Lángolj velem, hogy érezzem,
Nem hiába véreztem,
Hogy eggyé váljon a két elem,
S bú minket ne emésszen.

Lángoljunk együtt, érezzük,
Hogy nem hiába adta az élet,
Hogy a veszélyektől megvédjük
E szép lehetőséget...

2011.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


skullsnake(szerző)2014. szeptember 23. 19:34

Köszönöm. :)

szalokisanyi12013. május 17. 02:11

Nagyon szép vallomás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom