Szerző

Gulyás Gábor

Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1472 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. június 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Gulyás Gábor

A tél dala

Zavaros a táj és lassan közeleg a tél,
szürke minden körös-körül, ki tudja, hogy miért...
Száll a köd a síri csendben, jég ül már a fákon,
kicsi madár csicsereg odakinn az ágon.
Apró teste megremeg míg kint dalol a szélben,
Félve gondol a jövőre, hova szálljon télen.
Magyarország oly csodás, van rengeteg sok szép hely,
ily hidegben az nem fázik, kiben nincsen kétely.
Szárnyalhatna dél felé is, kibírná az utat,
de apró szíve szeretete hazájára mutat.
Tudja jól, hogy nincsen hely, hol átéli a fagyot,
hirtelen a felhők között, meglátja a napot.
Kisétál az ág szélére, s megtöri a fényt,
magyar ember rég láthatott ilyen büszke lényt.
Fentről más e világ, sorra csak azt látja,
hogy megy tönkre lassanként imádott hazája.
Gyülekezés, forrongás, kiégett a lélek,
Mindenki csak egyre gondol, félelem az élet.
Senki nem lát köztük, bár mindannyian néznek,
Nem szentelnek nagy figyelmet a szürkén izzó égnek.
Tompa zajjal sisteregnek a belvárosi képek,
Nem hallják, hogyan szól a tiszta magyar ének.
Lássátok hát, honnan dalol a határozott lélek,
Vegyétek már észre, hogy nektek zenélnek!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom