Szerző
Vers

A verset eddig 853 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. június 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Konkoly Ramóna

Gitárhúr

Mosoly-fénnyel ébreszt a nap minden áldott reggel,
Ha tudom hogy láthatlak tán’, legalább csak egyszer.
Összefolynak éjszakák, mik álmot ritkán hoznak,
Ajkad után remeg mindig, tűzben égő ajkam.

Szemeimmel vak sötétben, alakod keresve,
Szívem vad dobogással szeretetet keresne.
De némán sikolt szívem, és vágyik teutánad,
Sikolyai elvesznek a csendnek fogságában.

Bilincset ver két kezemre fényes pillantásod,
Jelet adnom úgy hogy megláss nem sikerül látom!
Néma víznek csendes partján víztükörbe nézek,
Színes emlék tárul elém, két kezed idézem.

Bár e két kéz, bár e csoda, engem karolna át,
Néma vízbe menekülök, nem érem el túlpartját.
Vízbe fullad minden remény, de emlékeim nem.
S némán nézem szemed, csonka, esdő szívemmel.

Hallom innen nem messze sír egy gitár a szélben,
Néma víznek csendes partján te ülsz most is éppen.
Szívem dalát játszod, de elpattan a gitár húr,
Szívemből egy eret tépek! Itt a húr! Játssz! Játssz csak!
Meghalnék érted, csak Te ne légy szomorú!

2008. május 18.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom