Szerző

Dorogi Dániel

Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 318 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. április 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Dorogi Dániel

Orgona

Dús bokor orgona gubbaszt kertsarokban,
Hószín fehér fürtjeit le is nyesném nyomban,
Virágból üde illatit mindet én kiszívnám,
Szirmaival két orcámat végigsimítanám.

De mit ér mégis a virág rútul letépve,
Tőtől elszakítván, szártól elmetélve,
Dögbűzt áraszt az csak, már nem finom párát,
Ne is érintsd többé a hullamerev pártát.

Fojtaná csak orrodat ocsmány szagnak árja,
Bőrödet is felhasítná kérges levél párja,
Rövid idő múltán csupán elaszna kezedben,
S kedves képe emléke is elveszne fejedben.

Hagyd hát helyén szép orgonát,
Illatot hadd ontson,
És még száz, meg még százezer
Kis virágot bontson.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ErikaEAS2013. július 2. 20:00

Gratulálok

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom