Szerző
Vers

A verset eddig 694 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. június 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keller Boglárka

Értetlenség

Minden egyes pillanatot megélsz,
Egyedüli jót csak a holnaptól remélsz,
De pont a holnap az, amitől igazán félsz,
Mert nem tudod, végül hova is érsz.
Kísérnek hangok és fények,
S amit a fejedhez vágnak, az lesz a tények.
Sok okos ember vesz körül,
Ki ha a frankót megmondja, igazán csak akkor örül.
Nincs bennük irgalom,
De van belőlük egy halom.
Mindenhol ott vannak, utadba állnak,
A gőgtől az egekbe szállnak,
Pedig azt mondják, a földön járnak,
Hogy te is ezt tedd, arra várnak.
Létedet elfojtják, megvetnek, lenéznek, gyűlölnek téged,
S úgy érzed, ha köztük kell élned véged,
Ami hajt még, az a véred,
Mi mindig tanácsot ad, ha kéred.
Valahogy úgy érzed, állandóan igazságtalanság ér,
Elkövetetlen bűnöd is elégtételt kér.
Ott állsz az út szélén, porban, sárban,
Vigyázz, el ne vessz a hatalmas árban!
Te csak állj mindig keményen,
De mindig magasan, sohase mélyen,
Hogy a lelked éljen!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


cs.zoli2008. június 29. 11:47

Mélyenszántó fiatalos gondolatok.
Üdv, Zoli

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom