Szerző

Vadas Tivadar

Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 534 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. június 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Vadas Tivadar

Egyedül

Egyedül a sötétbe zárva,
ilyen komor az éj világa!
Némán állni, nézelődni árván,
a merev Hold fentről figyel ránk.
Elemésztő mélység árnya, csöndje
amely egyenként belénk ég örökre!
Magányosság, sötét tévhitek,
és a bűnös, dermesztő jéghideg.
Néma városok, házak, emberek,
néma falvak, kertek, idegenek.
Álnok vágyak és rettentő harag,
elnyom mindent és így semmi sem marad.
Ártatlan mozdulatok, önkéntelen érzelmek,
semmit érő könyörgés, gyáva lépések!
Menekülés, menekülés innen a semmibe,
de ébredünk arra hogy nem bízhatunk senkiben!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lantgyorgyi32016. december 30. 11:51

Szomorú ez a magány, sokan vagyunk így.
POET Örömmel hogy rád találtam Györgyi
BÚÉK

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom