Szerző
Vers

A verset eddig 642 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. június 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Dedinszki Roland

Csend és sötétség mindenütt

Magam vagyok, egyedül
Szemeimben félelem ül
Mikor este lemegy a nap
És mindenre sötétség kerül

Mások mondják meg, hogy nekem mi a jó
Mások kérik azt, hogy legyen nyugovó
De én nem, óóó nem tudok nyugodni
És az álarc mögül nehéz kijutni

Minek születtem e földre? Ezt kérdezem én!
De választ nem ad senki, pedig oly sok az ész.
De most már úgyis, úgyis mindegy minden
Befogom a szám, és ülök itt csendben

Magam vagyok, egyedül
Szemeimben félelem ül
Mikor este lemegy a nap
És mindenre sötétség kerül

De én nem, óóó nem akarom ezt
Az álarc lehullt, hát itt vagyok
A látszat mindig csal ezt láthatod

És ha nem jön senki többet, az se baj már
Megpróbálom befogni, végre már a szám
És csendben, óh csendben itt elvagyok
Ha elmúlik az idő, hát meghalok...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom