Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 251 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 826 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. május 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (13)

Ross Satyr

Bokréta

Kiskertemre alkony szálldos,
andalító illatok
fellegében szivárványos
szirmok között ballagok:
mályvarózsa
mély varázsa
szemet hódít,
szívet bódít.

Régen vonz a rejtély és én,
amíg jártam kis kertem,
törtem fejem megfejtésén,
végül aztán megleltem:
addig szépek
csak, míg élnek;
hát nem tépem
százszorszépem.

Hogy létükben mi a lényeg,
már nem egyszer tévedtem.
Figyelek most, ha betérek,
nehogy aztán véletlen
kifelejtsem:
nefelejcsem
azúrkékje
az Úr éke.

A bokrétát várja végül
fakereszt és koporsó.
A túlélő majd megbékül,
leírom hát utolsó
érvecskémet:
árvácskámat
elhozzátok,
gondozzátok!

Anikónak ajánlom szeretettel

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ross(szerző)2013. augusztus 30. 22:54

Éva, Zoltán: Ha megkésve is, de köszönöm a kedvező fogadtatást.

tzoldav2013. augusztus 29. 17:52

rremekk

amalina2012. május 30. 01:10

:-)

Ross(szerző)2012. május 25. 21:31

ZSuzsanna: Köszönöm a kedves szavaidat. A való világban nem igazán tudnék egy ízléses virágcsokrot összeállítani... Persze igazából inkább le sem szakítom őket (itt kifejezetten az igazi virágokra gondolok).

szzs2012. május 25. 21:27

Érdekes, szerénységükben szép virágokból kötötted csokrod, kedves Ross, igazi ütemhangsúllyal illesztetted! Gratulálok szeretettel: ZSuzsanna

Ross(szerző)2012. május 25. 06:38

sunil: Örülök, hogy szívesen olvastad. Sajnos, ezt a csokrot egy dilettáns kertész kötötte: nem vagyok benne biztos, hogy ezek a virágok egyáltalán olyankor nyílnak-e, hogy összekerülhetnek egy bokrétában. Amúgy a keletkezésről valahol már szóltam: egy versíró társnál meglátott ''mályvarózsa'' szóból bomlott ki az ötlet, ezúttal eszembe se jutott paródiát fabrikálni.

sunil2012. május 25. 01:38

Szép, színes csokrot kötöttél Anikónak, no és nekünk is, Kedves Ross! Gondolom a szándék, itt az ajándék, és nem afféle '' Így írtok Ti '' volt. Nos az eredmény magáért beszél vagy inkább magáért ír. Jó volt olvasni!-:)
Szeretettel:sunil

Ross(szerző)2012. május 23. 17:19

Köszönöm a moderátornak, hogy kérésemre kiegészítette a verset az ajánlással.

nefelejcs2012. május 23. 10:20

Nagy megtiszteltetés számomra, köszönöm szépen.

Ross(szerző)2012. május 23. 07:07

Anikó: Természetesen éltem a kedves meghívásoddal, felkerestem a versedet. Jól írtad, valóban választ ad arra, honnan származik a virágok iránti rajongásod. Bevallom, nem mindegyik jelent meg a lelki szemeim előtt az ott felsoroltak közül: egyeseket nem ismerek. Az az igazság, hogy én teljesen más környezetben nőttem fel, körülbelül odáig terjednek a növénytani ismereteim, hogy nagy valószínűséggel meg tudom különböztetni a jegenyefát a bogáncstól (persze csak ha előre megmondják, hogy e kettőről van szó).

Örülök, és a leírtak alapján meg is értem, hogy miért lett a kedvenced éppen ez a szó-csokor. Ha megengeded, akkor ez alkalomból ''hivatalosan'' is Neked ajánlom szeretettel.

nefelejcs2012. május 22. 22:21

Kedves Ross!
Eddig ''csak'' örültem a Bokrétádnak, de most már meg is hatott.
Mint említettem, számomra a virág az élet egyik legszebb ajándéka. A verseket pedig a lelkemre tett hatása szerint kedvelem, - ennek persze vannak fokozatai.
Nem vitatom, hogy vannak ennél mélyebb mondanivalójú, magas
színvonalú, verstani követelményeknek tökéletesen megfelelő verseid, hiszen profi versíró vagy.
Nekem mégis ez marad a legkedvesebb, a dallamossága, a hangulata, a könnyed játékossága és a virágok keltette érzelmek
miatt.
Szerintem nem sokan tudnának így játszadozni a szavakkal, ahogy ez Neked könnyedén sikerül. Ilyenkor újra és újra rácsodálkozom csodálatos magyar nyelvünk adta lehetőségekre, amelyekkel bizony - tehetség hiányában - csak kevesek tudnak élni. /Kritizálni egyszerűbb./
Ha lehetne egy kérésem: Ha adódna néhány szabad perced,
légyszíves olvasd el a Virágok közt c. versemet. Abból kiderül, honnét a virágok iránti rajongásom.


Mygan2012. május 22. 15:44

:)

Ross(szerző)2012. május 22. 11:46

Robi: Köszönöm, örülök, hogy vannak szórakozást nyújtó szövegeim. Szerintem jellemzően nem a szememre vetették a ''játékos'' jelzőt, inkább pozitívumként éreztem. Még valamit: talán nem is kell megtanulnunk játszani, csak fel kell elevenítenünk az egyszer már elsajátított (sőt, szerintem velünk született) képességeket.

Kroki292012. május 22. 11:22

Szóba hozták az előttem szólók, hogy játékos. Szerintem nem minden vers arra való, hogy sírjunk, meg kell tanulni játszani is. S én meg mindig örömmel olvasom játékos verseidet. (persze a többit is) Tehát gratulálok!

Ross(szerző)2012. május 22. 07:49

Emőke: Köszönöm. Az egyes virágokat a Természet (az anyanyelvünk) kínálta fel. Az én szerepem csak annyi volt, hogy bokrétába szedjem őket.

emonye2012. május 22. 07:43

Varázslatos a virágcsokrod, gratulálok!

Ross(szerző)2012. május 22. 07:02

Zolka: Természetesen pontosan tudom - valahol már szóltam is róla -, hogy milyen fajsúlyú ez a szöveg, hiszen éppen az általad is említett, ráadásul egy versíró társtól kölcsönvett szó által felkínált lehetőség köré épült. Én sem tekintem sokkal többnek, mint játszadozásnak rímképlettel, ritmussal, sorhosszakkal, magán- és mássalhangzókkal. Tipikusan olyan ''trükknek'', amelyet egyszer lehet csak elsütni.

BZ2012. május 22. 03:42

A ''mályvarózsa'' játéka nekem még új és ezért elkapott, azt engedelmeddel irigylem, egyébként nem lehet benned csalódni, amit tudsz azt általában szerethetően közvetíted, nekem ennél a versnél többre van szükségem, ezt te is tudod (kaptam is már tőled), célját mindesetre elérte a szöveg. Csak értsék.

BZ

Ross(szerző)2012. május 21. 21:41

Germain: Jól érezted meg, van benne valami abból, ahogyan a gyereklányok koszorút kötnek a fejükre különféle vadvirágokból és közben akár valami hasonlót énekelhetnek vagy skandálhatnak. Érdekes szót említesz: ''linearitás''. Ezt elolvasva és visszanézve a versre azt látom, hogy a virágok (egy kis jóindulattal) ugyanolyan színsorrendben követik egymást a versszakokban, ahogyan a prizmával felbontott spektrum (vagy költőibb szóval: a szivárvány) színei, hiszen a százszorszép egyik verziója, a gerbera lehet narancs vagy sárga is, az árvácska pedig lehet bíbor vagy sötétlila.

Ross(szerző)2012. május 21. 21:35

Anikó: Annak a versszaknak az elképzelésekor egyértelműen Rád gondoltam, meg hát nagyon hiányzott a csokorból az a szép égszínkék szín. Megtisztelő, hogy megfelel ez a bokréta a magas mércédnek - ami engem illet, nagyobb részt inkább játéknak tartom. Ez nem lebecsülés a részemről, csak a saját ízlésem (és reményem) szerint talán vannak maradandóbb soraim.

Ross(szerző)2012. május 21. 21:31

M.Laurens: Köszönöm a gratulációt. A ''szép'' fogalma meglehetősen viszonylagos, erősen személyfüggő, ezért el tudom képzelni, hogy egy mesterien elkészített művirág ''szebb'' lehet a valódi modelljénél. Mégis az élet az, ami az igazi értékét megadja ezeknek a virágoknak.

Törölt tag2012. május 21. 21:19

Törölt hozzászólás.

nefelejcs2012. május 21. 20:33

Kedves Ross!
Elvarázsoltál versbe kötött Bokrétáddal!
A virágok egyébként is kedvenceim, - mind kivétel nélkül.
Pajkos jelenlétük a Bokrétádban annyira megörvendeztett, hogy számomra első helyre került a sok kedvenc versed között. Különösen örültem, hogy kötöttél bele nefelejcset, ami édesapámnak volt a legkedvesebb virága. Többek között ezért is választottam magamnak ezt a nevet.
Szeretettel gratulálok! Anikó

M.Laurens2012. május 21. 20:19

''addig szépek
csak, míg élnek;...''
Remek ! :)) Gratulálok! (vittem )

Ross(szerző)2012. május 21. 18:33

Kata: Köszönöm, hogy így látod. Többen is említitek - jogosan - a játszadozást, játékosságot. Mármost ennek oka vagy a második gyermekkor beköszönése, vagy az a kihívás, hogy képesnek kell lenni felnőni a körülöttem nyüzsgő két unoka fantáziavilágához, örökös játékos kedvéhez. Vagy mégis egy harmadik volna: hogy örömömet lelem benne...?

Ross(szerző)2012. május 21. 18:30

Imre (Phobos): Örülök a kisebb szünetet követő viszontlátásnak és köszönet az értékelésért. Igaz, egy mércét szabsz vele, amelynek nem mindig könnyű megfelelni...

19702012. május 21. 18:28

Szép! és a játszásod bravúros! hangokkal, ütemmel, sorokkal, betűkkel...!:-)
És, hogy a vége szomorú témába hajlik? az élet már csak ilyen!
Gratulálok!

Ross(szerző)2012. május 21. 18:28

Kinga: Ez az észrevételed annyira megkapó, hogy idézetként meg kell ismételnem: ''...a szavak boldogok a társaságodban!'' Az elismerésnek ez számomra egy nagyon magas foka, amely minden mesterség értő művelőjének jól eshet. Az asztalost aligha lehetne szebb szavakkal magasztalni, mint hogy a fa és a gyalu boldog a kezében.

Attila (1968): Köszönöm, az észrevételed pontos, még ha induláskor nem is ilyennek terveztem a végét. Mivel Te tetted szóvá, elárulom a keletkezés történetét. Éppen a ''mályvarózsa'' volt az a szó, amelyet egy korábban itt is szereplő versíró társunk, ''The Fool'' használt egy itt közzétett versében. Ez egy dongóról szól, amely másképpen ''dongolkodott''.

Ross(szerző)2012. május 21. 18:21

Laci (fiddler): Köszönöm. Ha már úgy adódott, hogy saját kezdeményezésre kiszorultam a harsány politikai szövegek gyártói közül, keresnem kellett egy ártatlanabb területet, ahol a szavakban rejlő lehetőségek kiteljesíthetők. Jól látod, a velük való játszadozás jelenti számomra a versírásban rejlő nemes szórakozást és - reményeim szerint - szórakoztatást.

GKinga: Köszönöm a véleményedet. Örömmel láttalak és örömmel készülök arra, hogy viszontlássalak.

Ross(szerző)2012. május 21. 18:16

Köszönöm mindenkinek, hogy benézett, olvasgatott, és megtisztelt a véleményével.

Sanyi, jocker, Zsanett, Mónika: A rendszeres vendégektől a szűkszavúbb elismerés is őszintén jól esik.

Erika: Hízelgő feltételezések, köszönöm. Ami az esetleges éles szemet illeti: öt, illetve hat és fél dioptria segíti az éleslátásomat alapesetben. Olvasáskor persze több. De van egy fontosabb segédeszközöm is: az a nyelv, amellyel így és ennyire lehet játszadozni.

Phobos2012. május 21. 17:59

Érdekes, figyelemre méltó vers. De tőled nem is számíthatok másra.

Törölt tag2012. május 21. 16:47

Törölt hozzászólás.

GKinga2012. május 21. 15:45

Ez a vers lenyµgözô! A játékos szavak, mégis komolysággal fµszerezve, és gyönyörµ költôi képekkel tarkítva. Viszem, és majd máskor is benézek :)

Harsanyi2012. május 21. 15:30

Nagyon jó lett.

Kicsikinga2012. május 21. 15:15

Érződik az a játékosság, ami nagyon komoly!
A rímek, a szavak boldogok a társaságodban!

cedrus492012. május 21. 15:15

Gratulálok! Remek! :)
Zsanett

fiddler2012. május 21. 15:11

Igazán elismerésre méltó, ahogy a szavakkal játszadozol. E-mellett pedig szép, amit alkottál.
Üdv: Laci

Pera762012. május 21. 14:35

''mályvarózsa
mély varázsa''
''érvecskémet:
árvácskámat''
Kedves Uram, önnek igencsak éles esze, akarom mondani szeme van. :)
Vagy mindegyik.

jocker2012. május 21. 13:39

Tényleg a legjobb szó: REMEK!
jocker/Kiber/Feri

szalokisanyi12012. május 21. 12:28

Remek! Gratulálok!
Üdvözletem: Sanyi.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom