Szerző

Péderi Gergő

Életkor: 23 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 230 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. június 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Péderi Gergő

Lelkemmel együtt

Elveszett minden reményem,
S a világ darabokra hullt köröttem,
Fájós szívvel néztem vissza,
Amint a hűs patak, melynek vize oly tiszta,
Gyönyörűen futja keresztül a mezőt,
Hol a sok virág, mint egy hírnök,
Elhervadva enyészik lelkemmel együtt.

Fáj még a szó, mely elhagyja ajkam,
Búsul a tó, mikor télen befagy,
Tudom, sose jössz már, sose nézel hátra,
Hiába állok ott, gyengén, holtra váltan,
Fáj még a sóhaj, mely`t utánad küldök,
Búsul a szívem, hiába könyörgök,
Elhervadnak szavaim, a lelkemmel együtt.

Dalolnak még madarak, s ciripelnek tücskök,
Égnek még a sebek, bár a tűz rég kihűlt,
De lelkem a tűz, nem nyugodhat hosszan,
Égnem kell míg élek, míg a sebek fájnak,
Míg lüktet bennem a vér, míg lég járja át tüdőm,
Élnem kell és égnem, örökkön s örök,
Mert egyszer elhervad minden, a lelkemmel együtt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


adamne2012. június 11. 17:48

Gratulálok ehez a kitűnő vershez.Nagyon tetszik.

Felin2012. június 11. 16:51

Tetszik !

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom