Szerző
Vers

A verset eddig 672 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2007. szeptember 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Szentgyörgyi Dávid

Elmentél

Beborult a kék ég
mióta tőlem elmentél
Nem zöldellik már a táj
Mint az a szép szempár

Sötét felhő vonul fenn
Csak eső hullik itt lenn
Nincs a fény életemben
Mi táplálná a lelkem

Zuhogó jeges cseppek
Bújtatják szememben
Könnyeim mit hullajtok
Mit érted azóta sírok

Fekete most minden éj
S pusztít mindent a szél
Hiányzik az a mézes illat
Mit fújdogált a hajnal

Ha láthatnám, s foghatnám
Ahogy fújja selyem haját
Az este gyönge fuvallata
S vele könnyedén betakarna

Fagyos rideg a testem
Kiráz a hideg, jégcsap a lelkem
Nem melegít most keze
S nem simogat vele

Mikor az égre felpillantok
Csak árnyékodat látom
Megfognám de nem kaphatom
S érzéstelen marad arcom

Aludnék, de odakinn dörög
Minden este rémálom gyötör
Villámlik mint a képek fejemben
Mikor velem voltál szerelmem

Azóta csúszok lefelé
Az élet süllyesztőjén
Várom hogy te elkapjál
S nékem ismét életet adjál

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


vadvirag2009. július 29. 15:51

még mindig tetszik nagyon ez a vers

vadvirag2008. december 28. 21:25

amit eddig olvastam ez tetszet a legjobban szerintem nagyon jo pusz a kis vadvirag

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom