Édesanyám emlékére
Elrepültél,
valahol a felhők szélén ülsz.
Lenézel,
de nem láthatod,
háborgó szívem,
mit zenél.
Itt hagytál, pedig
azt mondtad,
maradsz még.
Mosolyogva búcsúztál,
pedig tudtad, időd lejárt.
Nagyon fáj.
Hívlak, nem veszed fel
a telefont.
Csak mosolyogsz rajtam
a felhő széléről.
Anya, itt hagytál,
s az én lelkem nagyon fáj.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Kaktusz51(szerző)2012. szeptember 13. 17:00
Köszömöm szépen!
adamne2012. szeptember 13. 16:26
Megható,szívet szorongató a versed.Gratulálok.Üdvözöllek.Manyi
kterezia2012. szeptember 13. 14:54
Szívszorító.