Szerző

Csiszi

Életkor: 64 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1836 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. szeptember 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (9)

Csiszi

Apukám

Életvidám volt, az arca csupa mosoly,
Hol a bú csak ritkán honolt.
Szerettük őt, s mégis itt hagyott.
Letette életét, mint egy kártyalapot.

48 éves volt, s nagyapa,
Édesanyám legfőbb támasza.
Miért hagytál itt, Apám?
Hisz még beteg sem, s fiatal voltál.

A "halál nem válogat" -
írja egy közmondás.
De miért téged vitt el?
Ez nem igazság.

1974. október 31-ről november 1-re virradólag Budapesten

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Csiszi(szerző)2014. július 27. 19:30

Kedves Marika! Köszönöm szépen. Juckó

Varimarici2014. július 26. 17:10

Sajnos tényleg nem válogat. Mi viszont ezekből a fájdalmakból született szépségekben válogatunk, és szívecskét hagyok szép versedért.
Marika

Csiszi(szerző)2014. július 23. 23:02

Kedves Andicsek, Irén és Margó! Köszönöm kedves szavaitokat. Juckó

manco2012. szeptember 22. 13:53

Kedves Csiszi! Őrizd meg emlékedben a tisztaságát és szeretetét.
A vers nagyon jó.
Margó

irenfi2012. szeptember 16. 15:59

Drága Csiszi!

Fájó, szép emlékezés:)

Ismerem sajnos ezt az érzést, fogadd együttérzésem.
Édesanyán 27, apukám pedig 6 éve mentek el.
Gratulálok Irén

Andicsek2012. szeptember 15. 14:12

Szomorúan szép megemlékezés!
Gratulálok!!

Csiszi(szerző)2012. szeptember 14. 21:55

Kedves Krysztin, Amy, Ildus és András. Köszönöm, hogy itt voltatok és kedves szavaitokkal simogattatok. Közeledik az évforduló és kimondani is sok, hogy már 38 éve elment.

Dram2012. szeptember 14. 20:29

Kedves Csiszi! Szomorúan szép emlékezés. Üdvözlettel, András.

Ildus2012. szeptember 14. 19:03

Szomorú, de szép emlékverset írtál! Szívből gratulálok!

Törölt tag2012. szeptember 14. 17:39

Törölt hozzászólás.

krysztin2012. szeptember 14. 00:02

Istenem ,de szomorú és mégis milyen szép vers!!

Csiszi(szerző)2012. szeptember 13. 22:39

Évám!
Köszönöm neked a gondolataidat és, hogy itt jártál azt is. Mindig örülök, amikor látlak. mosolypuszik :-)

lambrozett2012. szeptember 13. 22:25

Sajnálom kedves, hogy épp ilyen hatások ösztökéltek az írásra. Másrészről...az valahol felszabadító, átmosó, megkönnyebbítő érzés, ha elmondhatjuk bánatunkat (és sok egyéb érzést) ebben a formában (is). Szia. Éva :)

marionett2012. szeptember 13. 22:05

Sugaraival
Lelkem melegiti
az éltető nap
Csak akkor folytasd ha kedvet érzel hozzá!

Csiszi(szerző)2012. szeptember 13. 21:58

Marionett kedves!
Borzasztó - s ez a szó nem fejezi ki kellőképpen - ami veletek történt.
Kiigazítást tennék, ami a versből nem jön át, de lentebb írtam. Igaz azt nem, hogy Apunak ez a második házassága volt, nagyapa ezért lehetett. Én még csak 17 éves voltam.
Az érzéseimet írtam le.
Köszönöm, hogy itt voltál és a fájdalmas emlékeid ellenére, itt hagytad kéznyomod.

marionett2012. szeptember 13. 21:47

Tudom, hogy nem vígasz Drága Csiszi, de édesanyám 29 évesen halt meg.
Két anyátlan gyermek lettünk bátyámmal együtt. Neked a Jóisten megadta,hogy felnőtt korodig veletek volt szerethetted láthattad örömét. hogy nagypapa lehetett .Mindenkinek a maga fájdalma a legnagyobb osztozom érzésedben. ''Van ott fenn egy ország'' onnan néz le rád és családodra
Szomorú aktualitása versednek a hiánya és a fájdalmad.Szívhezszoló!

Csiszi(szerző)2012. szeptember 13. 21:43

Kedves Gabi!
Köszönöm simogató szavaid, most különösen jól esnek.

Csiszi(szerző)2012. szeptember 13. 21:41

Itt kezdődött. Az első versem, amit a fájdalom és meg nem értés iratott velem.
Nekem ő volt az édesmostoha, szerettem.
Egy-két évig csörgedezett még pár versféle s aztán hatalmas szünet. Hébe-hóba voltak, és most sajnálom, hogy nem rögzítettem. 2008. március 8 óta, már Édesanyám is a szívemben él. Utána kezdődött megint, hogy kiírjak magamból örömöt és bút, hol versben hol csak versfélében.

Köszönöm, hogy itt jártatok.

Gabibandi12012. szeptember 13. 21:36

Drága Csiszi!

A halál ténye mindig fájdalmas, az értelmetlené pedig megmagyarázhatatlan, és feldolgozhatatlan. Hiába telnek évek, évtizedek, kedves arca, símogatása,
szerető ölelése -- örökké szívünkben marad.

Szívbemarkoló szavaid bennem élnek, és mintha az én Édesapámról is szólna.

Szívvel gratulálok e szomorú sorok megírásához:Gabi

Torpilla31812012. szeptember 13. 21:25

:(((

kterezia2012. szeptember 13. 21:23

:(
Bizony, itt a földön nem mindig igazságosan történnek a dolgok.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom