Szerző
Harmat Lotte

Harmat Lotte

Népszerűség: 153 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 756 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. szeptember 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (23)

Harmat Lotte

Szeptemberi lány

Mondd, mennyit ér a nap, ha nem vagy itt,
küldött gondolat sem tapogat felém,
csak csend remeg, mely szívet alkonyít,
és árnyék borul zord kéregként körém...
Valahogy most minden újra fáj:
a távol, a várás, ami elmarad,
hideg szelek közt őrlődik a táj,
kezembe elárvult, csöpp napfény szalad.
Tán utolsó láng, lassan itt a tél,
szekrénybe rejtve az öleléskabát,
egésszé szőni mindazt, mi most fél,
csak két lélek tudja a ködökön át.
Kérném: burkolj vágyruhába engem,
legyek szemedben szép szeptemberi lány,
nem tudom, varázs hogy kéne lennem,
kérdésem csak hulló, nyárutó talány...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Anida2012. november 1. 20:16

Gyönyörű .

tamaskonrad2012. szeptember 26. 09:09

Szépséges megszemélyesítés. Elringatott a vers remek ritmusa és elvarázsolta a szép rímes sorok, amik remekül támogatták meg a gondolatébresztő tartalmat. Remek LotteŸ vers!

19702012. szeptember 24. 17:43

Rákerestem a blogodban! Nagyon igen! Bennem úgy marad!
Ölellek Lotte!

Emanon2012. szeptember 24. 10:33

Ez egy mesteri egész!
Gratulálok!

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 23. 21:19

Köszönöm, Attila az őszinte figyelmed!

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 23. 21:15

Köszönöm, Éva a dicséreted. :) Jólesett.

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 23. 21:15

Köszönlek Steel!

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 23. 21:14

Kedves Szima! Nagyon köszönöm a fáradozásod. Talán lehetne a Poet oldalát ezzel is fejleszteni, hogy a verseket lehessen másként is formázni, ne csak középre zártan, hiszen úgy egy akrosztichon sem jön ki például. Így azért jobb, mint a hosszú sorokkal. Bár az eredeti címe Szeptember 21 volt, és éppen ezért 21 szótagosak a sorok egyben. :)

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 23. 21:11

Voodoo, érdekes módon én mindig ösztönverset írok, bevallanám, ha nem, 10 percnél hosszabb ideig még nem írtam verset, de a formai igény bennem van valahogy ösztönösen (vagy szakmai ártalom :) ). A fésülgetésről annyit, hogy ha alapvető szótagszámhiba vagy csúnyább szóismétlés van, azt esetleg javítom, de sosem szoktam átszerkeszteni, még ha jogos is valaki kritikája (Ross barátunk szokott igen építő jellegű elemzéseket írni nekem). Ennél a versnél például csak utólag vettem észre ezt a többszörös értelmezési játékot, és akkor tettem a szüneteket a sorrészek közé. Így tördelve, ahogy Szima tette a belső felező rímek pl. sorvégi rímekké váltak, és teljesen más a hatás. Jó példa arra, hogy mennyit jelent a forma. Nem véletlen, hogy régen még az iskolákban is tanítottak poétai gyakorlatot.
Nos, az viszont érdekelne, mely szerkesztési elveim hiányolod itt... :)

purzsasattila2012. szeptember 23. 17:43

Remek vers!
Így, hogy a blogodban is láttam, már másképp olvastam itt is.
Két különálló vers, mégis egy egészt alkotva, két gondolatsor egybefonódva!
Tényleg remek!
Fogadd nagy gratulám!
Attila

voodoo2012. szeptember 23. 16:28

Lotte, nem a jól őrzött igazi lényed selyemfátylait bontom le, amikor a sokszínűségedről írok. Csak időnként nem ismerek rá az írásodra. Persze, nem vagyok ''Lotte szakértő'', de azért éppen a néha rám is kivetetett versszerkesztési elveidet hiányolom éppen itt.... végre egy ösztönvers. Bár fogadni mernék, hogy kétszer-háromszor még így is átfésülgetted utólag. Mindegy is, remek lett! :)

Törölt tag2012. szeptember 23. 07:48

Törölt hozzászólás.

Hevocka2012. szeptember 23. 07:18

Érzelmekkel teli szép versed tetszik.

Steel2012. szeptember 23. 07:09

Már a blogodban is megcsodáltam ezt a gyönyörű verset...éreztem minden sorát... :(

mezeimarianna2012. szeptember 23. 05:15

szép vers..:(

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 22. 21:23

Nem más ez, Voodoo, én változom, vagy mind én vagyok: az egy évvel ezelőtti önmagam s a mostani, a tegnapi s a holnapi...
És persze az ember érzelme, hangulata is átalakul bizonyos hatásokra. De nagyon jól érzékelted: a felhők mögött mindig süt a nap (előttem már nagyobbak is megmondták :) )...

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 22. 21:20

Köszönöm, Döme, igen, most jöttem én is rá, hogy ez 3 az 1-ben vers.... :) Lehet, hogy szabadalmaztatom? :DDDD

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 22. 21:18

Nagyon igazad van, Laci, bár be kell vallanom, hogy nem terveztem külön két részű versként, de Ross költőtársunk egy hozzászólása meghozta a középen tagolás ötletét. Aztán rájöttem, hogy a két rész külön is olvasható, értelmes... :) Na, ilyen a kiszámíthatatlan ihlet. :)

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 22. 21:17

http://blog.poet.hu/Harmatlotte/szeptemb eri-lany

Ez a vers eredetije.
Köszönöm, Jocker, Rika, Elvont!

Elvont2012. szeptember 22. 20:49

Gyönyörű!:)

Rika2012. szeptember 22. 17:55

Mondd, mennyit ér a nap, ha nem vagy itt(?)
Én itt vagyok Lotte!
:)

Kicsikinga2012. szeptember 22. 17:02

Nagyon szép vers!

jocker2012. szeptember 22. 10:12

Nagy ívű versed érdekes, tetszik.
jocker/Kiber/Feri

fiddler2012. szeptember 22. 07:00

Kár, hogy nem hagyták érintetlenül az általad elképzelt képi elrendezést, mert valóban nagyszerű, azon túl, hogy - így is, úgy is - nagyon szép a versed. Gratulálok!
Laci

Dellamama2012. szeptember 22. 05:58

Ismételten olvasva is tetszik remek versed!
Szeretettel gratulálok: Maria

gypodor2012. szeptember 22. 05:36

Nagyon szép vers+ Gratulálok. Gyuri

Andicsek2012. szeptember 22. 03:34

Gratulálok!!

dome742012. szeptember 21. 23:42

Szerintem harcolj a szünetekért. A blogodban olvasva teljesen más: ott három verset olvastam egyszerre, itt pedig csak egy van. Így nem biztos, hogy átjön a lényeg :(

Persze így is jó, de nem tudom mért kell a felkent moderátoroknak kiherélni a gondolatot.

voodoo2012. szeptember 21. 23:21

Lotte, mindig meglep amit hozol, mert mindig annyira más... és ez az írásod most egyszerre maga a fájdalom és egyszerre az enyhet adó menedék. Mintha felhők vonulnának a bágyadt őszi nap előtt...

PIRITA2012. szeptember 21. 21:57

Szomorúan szép versedhez gratulálok.
Piroska

Törölt tag2012. szeptember 21. 21:48

Törölt hozzászólás.

emonye2012. szeptember 21. 21:46

Hangulatos, érzelemdús vers, gratulálok!

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 21. 21:34

Köszönöm, Marianna!

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 21. 21:34

http://blog.poet.hu/Harmatlotte/szeptemb eri-lany

Ilyen eredetiben, így pont a lényege veszett el a tördelés miatt.

Harmatlotte(szerző)2012. szeptember 21. 21:33

Köszönöm, Lanor! Igen, így a sorok közepén kimaradó távolság miatt nem igazán olyan, amilyennek megalkottam, hisz a két része külön-külön is értelmesen olvasható. A blogomban jól látszik. Kértem a moderátoroktól, nem tudom, miért nem olyan lett... :(((

baramara2012. szeptember 21. 21:22

Kicsit szomorú, de nagyon szép vers!

Szeretettel gratulálok: Marianna

Lanor2012. szeptember 21. 21:16

Már a blogban is tetszett! :)
Kár, hogy a távolságot itt nem hagyták meg neked...
Gratulálok a vershez! :)))

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom