Szerző

Gál Mona

Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 421 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. október 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Gál Mona

Teljes lehet

Nagyravágyó vagyok és örökké telhetetlen?
Hogy sokáig minden simán menjen, az lehetetlen.
Egyszer fenn és egyszer lenn,
Ölelése könnyítene szívemen.

De csak ez marad, a telefon és az internet,
Elhiszem, hogy megnyílni így nehezen megy.
De én annyira próbálkozom, kevés ez is lehet,
Folyton azt mondogatom: "A türelem rózsát terem".

De miért ne mehetne egy kicsit könnyebben,
Most már ott a puszi vagy a csók is az SMS-ben.
Tudom, hogy változtatott és figyelmesebb lett.
És azt is, hogy én jobbat nála keresve sem...

De ez lesz, ha nem is tovább, mint egy évet,
Semmi sem egyszerű, örökös próbatétel az élet.
Csak remélem, hogy kapcsolatunk nem sínyli meg,
Ha változtatok, és nem mondom, ott mindig bajok lesznek.

Muszáj magamból kiverselnem,
Ha a gondolatok túlcsordulnak bennem.
Milyen érdekes, hogy mindig akkor megy,
Mikor nincs itt belül minden rendben...

Mikor madarat lehetne fogatni velem,
Az Istenért sem sikerül úgy rímelnem.
Pedig az elmúlt hónapokban végig az volt jelen,
Panaszra semmi okom nem lehet.

Benne olyan dolgokat leltem meg,
Amiket eddig nem láttam soha sem.
És az egész jön belőle, csak úgy természetesen,
Hogy az sokszor teljességgel hihetetlen.

Minden feltételnek és elvárásnak megfelel,
Nagy a szíve, okos, jóképű és mindig keres.
És még a bizalom is megvan, mi régóta nem,
És ami a legfontosabb: azt hiszem, szeret engem.

Tudom, talán mindenkivel nehéz lenne,
Minden kapcsolatnak megvan a nehézsége.
Tudom a hibáimat, remélem, ritkán veszi észre,
Túlkombinálom a dolgokat, ezen változtatni kéne.

De szinte nem is hozza elő ezeket, úgy érzem,
Hogy amit előcsal belőlem, az a legjobb énem,
Minden tettemet és gondolatomat tisztán értem,
Minden egyértelmű lett, mikor ő ajtómon belépett.

Előtte tele voltam kétséggel, félelemmel,
Úgy hittem, csak egyszer lehet szerelmes az ember.
De csak azért mond ilyet, mert újba vágni nem mer.
Azt hiszem, kijelenthetem, hogy szívem már ő érte ver.

Tény, a múltat nagyon nehéz elengednem,
És néha eszembe jutnak sérelmek, és elkeseredem.
De azért, hogy mi van, ha ebben sem felelek meg,
Ezt a kérdést viszont ma este senki nem feleli meg.

Áh, hagyjuk az egészet, biztos minden miértre van mert.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


bocsanat872013. március 1. 02:24

Szia Mona!
Nagyon jók a verseid! :)
Nekem mind közül, ez tetszik a legjobban! Remélem írsz még sok ilyen szép verset! :)

Törölt tag2012. október 16. 11:54

Törölt hozzászólás.

animka2012. október 15. 21:29

Dehogynem Mona,minden miértre van felelet.Csak figyelj...és sikerülni fog minden.
Gratulálok a önboncolgatós versedhez.
Klára

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom