Földre szállt az éj madár,
- U - U - U -
ráteríti sötét fátylát,
- U - U U - - -
elnyeli a lét zaját
- U U U - U -
csendben alszik
- U - U
a világ.
U U -
Halk dallamok szívem húrján
- - U - - - - -
sötét éjben fénysugár,
U - - - - U -
boldog érzés ölel át
- U - - U U -
elrepít az ég
- U - U -
taván.
U -
Hallgatom a "semmi" dalát
- U U U - U U -
régi létem, halk szavát
- U - - - U -
lélek gyöngyök sóhaját,
- - - - - U -
mit hullám sír
- - - -
mélybe zárt.
- U -
Álmaimnak zárt ablakán
- U- - - - U -
kopog a csend, visszaránt
U U U - - U -
rám zúdítja fájó jaját,
- - - U - - U -
a szenvedők
U - U -
imádságát.
U - - -
Csendben "ordít" a fájdalom
- U - - U - U -
szívemben, meghalt dalom,
- - - - - U -
fényem fátyla is lehull
- - - U - U -
síri a csend, néma a húr,
- U U - - U U -
lelkem reszket,
- - - U
ez itt - a ma,
U - U U
vagy - a múlt?
U U -
| 7
8
7
4
3
8
7
7
5
2
8
7
7
4
3
8
7
8
4
4
8
7
7
8
4
4
3
|
Alliteráció
|