Két ember - - - Kik nem bírják lerázni láncukat, - - - - U - U - U U És őrülten járják vad táncukat, - - - - - - - - U - Mit rájuk mért a forgó sors, - - - - U - - - Hol lassabb, nyugodt, s néha gyors. - - - U - - U - S mit nem ért néha senki más, - U - - U - U - De számukra ez áldomás. U - - U U - U - Mert őrültként sodródik rohanó vesztébe - - - - - - - U U - - - U Két ember - - U Két ember - - - Kik harcolva vesznek el örökre, - - - U - U U U - U De emlékként hatnak a jövőre, U - - - - U U U - U Mely megjegyzi őket, vagy elemészt, - - - U - - U U U - Két félből alkot majd egy egészt. - - - - - - U U - Ha az egyik csúnyul, a másik szépül, U U U - - U U - - - - De egyik sem élhet a másik nélkül. U U - U - U U - - - - Mert a kötődés átkától szabadulni nem tud - U U - - - - - U U - U - - Két ember - - U Két ember - - U Akár a Hold és a csillagok, ragyognak, U - U - - U - U - U - - De éjjeli fényt ők csak együtt alkotnak. U - U U - - U U - - - U Az egyik hódolva jő, a másik várja, U U - - - U - U - - - U Így lehet egész a párok éjszakája. - U U U - U - U - U - U Mert levelek nélkül egy virág sem nő, - U U - - U - U - - - Mert kéz és láb nélkül nem mozog a fő. - - - - - - - U U U - Mert együtt él, hal, szeret, remél dolgozik - U - - - U - U - - U - Két ember: - - U A férfi és a nő. U - U - U -
| A
B
B
C
C
D
D
E
A
| 3
10
10
8
8
8
8
13
3
| | A
B
B
C
C
D
D
E
A
| 3
10
10
10
9
11
11
14
3
| | A
B
B
C
C
D
E
F
A
E
| 3
12
12
12
12
11
11
12
3
6
| | | |
|
|