Két ember
- - -
Kik nem bírják lerázni láncukat,
- - - - U - U - U U
És őrülten járják vad táncukat,
- - - - - - - - U -
Mit rájuk mért a forgó sors,
- - - - U - - -
Hol lassabb, nyugodt, s néha gyors.
- - - U - - U -
S mit nem ért néha senki más,
- U - - U - U -
De számukra ez áldomás.
U - - U U - U -
Mert őrültként sodródik rohanó vesztébe
- - - - - - - U U - - - U
Két ember
- - U
Két ember
- - -
Kik harcolva vesznek el örökre,
- - - U - U U U - U
De emlékként hatnak a jövőre,
U - - - - U U U - U
Mely megjegyzi őket, vagy elemészt,
- - - U - - U U U -
Két félből alkot majd egy egészt.
- - - - - - U U -
Ha az egyik csúnyul, a másik szépül,
U U U - - U U - - - -
De egyik sem élhet a másik nélkül.
U U - U - U U - - - -
Mert a kötődés átkától szabadulni nem tud
- U U - - - - - U U - U - -
Két ember
- - U
Két ember
- - U
Akár a Hold és a csillagok, ragyognak,
U - U - - U - U - U - -
De éjjeli fényt ők csak együtt alkotnak.
U - U U - - U U - - - U
Az egyik hódolva jő, a másik várja,
U U - - - U - U - - - U
Így lehet egész a párok éjszakája.
- U U U - U - U - U - U
Mert levelek nélkül egy virág sem nő,
- U U - - U - U - - -
Mert kéz és láb nélkül nem mozog a fő.
- - - - - - - U U U -
Mert együtt él, hal, szeret, remél dolgozik
- U - - - U - U - - U -
Két ember:
- - U
A férfi és a nő.
U - U - U -
| A
B
B
C
C
D
D
E
A
| 3
10
10
8
8
8
8
13
3
| | A
B
B
C
C
D
D
E
A
| 3
10
10
10
9
11
11
14
3
| | A
B
B
C
C
D
E
F
A
E
| 3
12
12
12
12
11
11
12
3
6
| | | |
|
|