Végre!
- U
Nem csörög a vekker reggelente,
- U U U - - - U - U
így nem kelek ki az ágyból
- - U - U U - -
reggel tízre se.
- - - U U
Nem, nem teszem meg,
- - U - -
nincs az az isten,
- U U - -
ki kikönyörögne onnan
U U U U - U - U
olyan nagyon reggel.
U - U - - U
Végre
- U
nem kell minden nap a könyv felett ülnöm,
- - - - U U - U - - -
s görnyednem ott.
- - U -
Nem kell a szünetben, nincs szükségem rájuk,
- - U U - - - - - - - -
hisz mentes minden diák a számonkéréstől,
- - - - - U- U - - - - -
s minden kérdéstől
- - - - -
ebben a gyönyörű téli időben.
- U U U U - - U U - U
Végre
- U
lehetek a családommal s a barátaimmal is eleget,
U U U U U - - - U U - U- U U U U U
áthívjuk egymást, s
- - U - -
miegyebek.
UU U U
Az ünnepeket is együtt töltjük,
U - U U U U U - - -
meglep mindenki mindenkit,
- - - - U - - -
s örülünk.
U U -
Végre
- U
eljött a téli szünet,
- - U - U U -
csak az a baj, hogy
U U U - -
pár nap, s elrepül egy évre.
- - - U U U - U
| 2
10
8
5
5
5
8
6
2
11
4
12
13
5
11
2
18
5
4
10
8
3
2
7
5
8
|
Alliteráció
Alliteráció
|