Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Az utolsó délután, pár boldog pillanat,
U  U -  -  - U -    -   -  -   -  U -   
Most veszem észre csak, oly hamar elszaladt.
 -    U  U  -   U   U   -    U U  -   U -   
Én még maradtam volna, de kötött az idő,
-   -   U -  -   -  U   U  U -   U  U -  
S már nem számít a múlt, csak a jelen, és tán a jövő.
   -   -    - -  U  -      U  U  U U   -   -  U  U -  

  
Ha arra gondolok, mik lehettünk volna,
 U -  U  -  U -    -   U -  -    -  U  
Mosoly ül az arcomra, ez már katasztrófa.
 U U   U  U  -  -  U  -   -   U -    - U  
Színház az élet, egy tragikomédia,
  -  -  U  - U   -     U U U - UU  
Csak hol van William, hol van, aki megírja?
  -   -   -   -  U-    -   U   U U  U -  U  

  
Hisz fejtette ki Shakespeare, színház az egész világ,
 -    -  -  U  -   U -  UU U    -  -  U  U -    U -  
Erre szerényen, csak ennyit válaszolnék,
-  U   U -  -     U  -   -   - U  -  -   
Ma nem a világ színház, hanem maga az élet,
 U  U  U  U -    -  -    U -   U U U  - -   
S ki megszületett egyszer, a végén Shakespeare-ré lett.
   U  -   U U -   -    U   U  - -    U -  UU U  -  -   
A

A

B

C

 13

12

13

15

A

A

B

B

 12

13

12

13

^ Páros rím
A

B

C

C

 17

12

14

17





























Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom