Ne nézz ide! Ne lásd, hogy élem a vegetáló napjaimat, U - U U U - U - U U U U - - - UU - Nem tudsz ítélni, sem eltartani... legalább adj falatokat... - - - - U U - - U U U U - - U U U - Csak nézz rám, a hajléktalanra, csukd be szemedet tán` ítélkezz! - - - U - - U - U - U U U - - - - - De ne felettem, én csak egy kivert kutya lettem. És ne mérgezz! U U U - U - U - U - U U - U - U - - Nagy istenek ítéltek kárhozatra, vagy halandó emberek? U - U U - - - - U - U - U - - - U - Már nyisd ki a szemedet és lásd, nekem is jönnek az ünnepek... - - U U U U U - - U U - - U U - U - Többen lakunk a kiserdőben, nylon sátorban, ami huzatos, - - U - U U - - - - - - U U U U U U És felfűteni nem lehet, és még most jön a tél... nylon-huzatos. - - - U U - U U - - - U U - - U U U Ti bizony otthon laktok, mások vagytok, nézem, és úgy látom! U U U - - - - - - - - - U - - - - Kivert ember vagy rühes kutya vagyok, de talán nem bánom... U - - - - U - U U U - U U - - - U Én is álmodok, néha a végső pillanatom álmodom. - U - U - - U U - - - U U U - U U Majd mi is kivágunk egy kis fát, és bevisszük a sátorba, - U - U - - - - - - U - U U - - U Mert karácsonyeste lesz, nekünk is ott a sátortáborba`. - U - U - U - U - U - U - - - - U A fát majd kikötjük, hogy el ne dőljön, alá nincs, mit tegyünk, U - - U - - U - U - U U - - - U - Nem telik semmire, ott körbeállva, talán csak elleszünk. - U - - U U - - U- U U - U - U - A szeretet estéjén eszembe jut, hogy volt nekem életem, U U U U - - - U - U - - - U U - U - De elvették a házamat... és család volt nekem a lételem. U - - - U - U U - U - - U U U - U U Ők, nem tudom, hol ünnepelnek, mert mint földönfutók elmentek, - - U - U - U - - - - - - U - - - U És csak bízok abban, valahol ünnepelnek, jólétben élnek. - - - U - - U U U - U - - - - U - U Azért majd este együtt a nylon sátorban emlékezni fogunk U - - - U U - - - - - U - - - U U - A létre, és ha lesz, mindannyian száraz kenyeret rágcsálunk. U - U - U - - - U- - - U U - - - - Nálunk szenteste lesz gyertya is, mert ott úgysincsen semmi más, - - - - U - - U - - - - - - - U - Azzal világítunk és így meg is lesz az ünnepi hatás. - - U - - - - - U - U U - U U U - Már nem érdekel, hogy házamat elvitték, ugyan mit tehetnék, - U - U - - - U U - - - U - - U - - És már az sem izgat, hogy még tartozok, mintha jómódú lennék. - - - U - - - - - U - - U - - - - - Nem maradt ruhám sem, már oly` régen csak egy göncöt hordok, és ez - U - U - - - - - - U - - - - U - - Lesz rajtam szenteste is. A fa alatt cukkoljuk egymást... mi ez? - - - - - U U U U U - - - U - - U U Talán szenteste a mi táboros közösségünkben, remélem, U - - - U U U - U - U - - - - U - - Lesz egy kis szeretet is, mert éhes gyomorba nem lesz élelem... U - - U U U - - - - U - U - U - U U
| A
A
B
B
| 18
18
19
18
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 18
18
18
18
| ^ Páros rím
| A
A
B
| 17
17
17
| | A
B
C
C
| 17
18
17
17
| | A
A
A
B
| 18
18
18
18
| | A
A
B
B
| 18
18
17
17
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 18
18
19
18
| ^ Páros rím
| A
A
| 18
18
| ^ Bokorrím
| | |
| Alliteráció Hexameter Alliteráció |