Ne nézz ide! Ne lásd, hogy élem a vegetáló napjaimat,
U - U U U - U - U U U U - - - UU -
Nem tudsz ítélni, sem eltartani... legalább adj falatokat...
- - - - U U - - U U U U - - U U U -
Csak nézz rám, a hajléktalanra, csukd be szemedet tán` ítélkezz!
- - - U - - U - U - U U U - - - - -
De ne felettem, én csak egy kivert kutya lettem. És ne mérgezz!
U U U - U - U - U - U U - U - U - -
Nagy istenek ítéltek kárhozatra, vagy halandó emberek?
U - U U - - - - U - U - U - - - U -
Már nyisd ki a szemedet és lásd, nekem is jönnek az ünnepek...
- - U U U U U - - U U - - U U - U -
Többen lakunk a kiserdőben, nylon sátorban, ami huzatos,
- - U - U U - - - - - - U U U U U U
És felfűteni nem lehet, és még most jön a tél... nylon-huzatos.
- - - U U - U U - - - U U - - U U U
Ti bizony otthon laktok, mások vagytok, nézem, és úgy látom!
U U U - - - - - - - - - U - - - -
Kivert ember vagy rühes kutya vagyok, de talán nem bánom...
U - - - - U - U U U - U U - - - U
Én is álmodok, néha a végső pillanatom álmodom.
- U - U - - U U - - - U U U - U U
Majd mi is kivágunk egy kis fát, és bevisszük a sátorba,
- U - U - - - - - - U - U U - - U
Mert karácsonyeste lesz, nekünk is ott a sátortáborba`.
- U - U - U - U - U - U - - - - U
A fát majd kikötjük, hogy el ne dőljön, alá nincs, mit tegyünk,
U - - U - - U - U - U U - - - U -
Nem telik semmire, ott körbeállva, talán csak elleszünk.
- U - - U U - - U- U U - U - U -
A szeretet estéjén eszembe jut, hogy volt nekem életem,
U U U U - - - U - U - - - U U - U -
De elvették a házamat... és család volt nekem a lételem.
U - - - U - U U - U - - U U U - U U
Ők, nem tudom, hol ünnepelnek, mert mint földönfutók elmentek,
- - U - U - U - - - - - - U - - - U
És csak bízok abban, valahol ünnepelnek, jólétben élnek.
- - - U - - U U U - U - - - - U - U
Azért majd este együtt a nylon sátorban emlékezni fogunk
U - - - U U - - - - - U - - - U U -
A létre, és ha lesz, mindannyian száraz kenyeret rágcsálunk.
U - U - U - - - U- - - U U - - - -
Nálunk szenteste lesz gyertya is, mert ott úgysincsen semmi más,
- - - - U - - U - - - - - - - U -
Azzal világítunk és így meg is lesz az ünnepi hatás.
- - U - - - - - U - U U - U U U -
Már nem érdekel, hogy házamat elvitték, ugyan mit tehetnék,
- U - U - - - U U - - - U - - U - -
És már az sem izgat, hogy még tartozok, mintha jómódú lennék.
- - - U - - - - - U - - U - - - - -
Nem maradt ruhám sem, már oly` régen csak egy göncöt hordok, és ez
- U - U - - - - - - U - - - - U - -
Lesz rajtam szenteste is. A fa alatt cukkoljuk egymást... mi ez?
- - - - - U U U U U - - - U - - U U
Talán szenteste a mi táboros közösségünkben, remélem,
U - - - U U U - U - U - - - - U - -
Lesz egy kis szeretet is, mert éhes gyomorba nem lesz élelem...
U - - U U U - - - - U - U - U - U U
| A
A
B
B
| 18
18
19
18
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 18
18
18
18
| ^ Páros rím
| A
A
B
| 17
17
17
| | A
B
C
C
| 17
18
17
17
| | A
A
A
B
| 18
18
18
18
| | A
A
B
B
| 18
18
17
17
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 18
18
19
18
| ^ Páros rím
| A
A
| 18
18
| ^ Bokorrím
| | |
| Alliteráció
Hexameter
Alliteráció
|