Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Elhagyott vagyok, mint a csigaház,
-  U  -    U  -    -   U   U U -   
melyből kibújt az igazi élet,
 -   -   U -   U  U U U - -   
lelkem mindent mélázva elodáz,
 -  -   -  -    - -  U U U -  
a nyárdallam lassan semmivé lett...
U   -  -  -   -  -   -  U -  -      
Mossák lábam égzengés habjai,
 -  -   - U  -  -  -   -  UU  
kezemhez téved őszi napsugár,
 U -  -   - U  -  U  -  U -   
csíkos kagylómban folyton hallani
  - -   -   -  -   -   -   -  U U
a végtelen zúgást, mely arra vár,
U  -  U -   - -     U   -  U  -   
hogy megértsem, és zsebembe rejtsem
 -    U -   U   -    U -  U  -   U 
a múlt maradó aprópénzeit,
U  -    U U - -  - -  U-   
szorongatom őket csak, hogy el ne ejtsem,
  U -  U U  - -    -    U   -   U -   -   
fényképekben őrzöm megfakult részeit.
 -   - -  U  -  -   -  U -    -  UU   

 
Elhagyott vagyok, mint hulló szirom,
-  U  -    U  -    -    -  -   U -   
mely földre perdül - utolsó tánca,
 -    -   U  -  U    U -  -  -  U  
nem tudom, hittel még meddig bírom,
 -   U -    -  -   -   -  -   - -   
tenyérben az idő apró ránca...
 U  -  U  U  U - -  -  -  U    
Beköszön hozzám fáradt fénysugár,
 U U  -   -  -   - -    -   U -   
nyitott ablakrésen át megfigyel,
  U -   -  -  - U  -   -  U  -   
tulipánfám árnyéka oly sudár,
 U U -  -  -   - U -    U -   
s barnuló levelekkel küldi el
   -  U -  U U -  -   -  U U 
üzenetét: nemsoká itt a fagy,
U U U -    -  U - -   U  -    
mely elkísér majd minden utamon,
 U   -  - -   -    -  U  U U U  
a bárányfelhős égi kép magamra hagy,
U  - -   -  -  - U  -   U -  U  U   
egy langy szellőcske már békítő jutalom.
-    -      -  -   U  -   - - -  U U U   

 
Elhagyott vagyok, mint apró bogár,
-  U  -    U  -    -   -  -  U -   
mely hideg elől menedéket keres,
 -    U U  U -   U U - -   U -   
de szíve mélyén biztos tudja már:
 U   - U  -  -   -  -   -  U  -  
a hajnalidő dermesztőn deres.
U  -  U U -  -  -   -   U -   
Kis csápját csendben fejére ejti,
 -    -  -    -   -   U - U -  U  
s levélkupacban pihegve pihen,
   U -  U -  -   U -  U  U -   
nyár-szerelem jó melegbe rejti,
  -    U U -   -  U -  U  -  U  
nem éri rossz már biztos, semmi sem.
 U  - U  -     -   -  -    -  U  U  
Alszik tavaszig, s közben álma él:
-   -   U U  -      -  U  -  U -   
Teremtőnk kezén örök béke van,
 U -  -    U -  U -   - U  U  
itt csak gyenge test ő, de tudja, mit mesél
-     -    -  U  -   -   U  -  U   -   U - 
az ősz: az élet él, és sosem céltalan...
U  -    U  - U  -   -   U -   -  U U    
A

B

A

B

C

D

C

A

E

F

E

F

 10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

12

12

A

B

A

B

C

D

C

D

E

F

E

F

 10

10

10

10

10

10

10

10

10

10

12

12

A

B

A

B

C

D

C

D

E

F

E

F

 10

11

10

10

10

10

10

10

10

10

12

12





Alliteráció













Alliteráció















Alliteráció









Alliteráció













Alliteráció



Alliteráció













Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom