Éld az életed, ameddig csak élheted.
- U - U U U - - U - U U
Egyszer éled, az ismétlést nem kérheted.
- U - U U - - - - - U -
Legyen szép a történet, így lesz szép a végzeted,
U - - U - - U - - - U - U U
Éld hát életed, ki tudja, meddig élheted?
- - - U - U - U - U - U U
Kezedben a döntéssel jövőnknek a sorsáról,
U - U U - - - U - U U - - -
Mentsd meg, mi menthető, halálnak a torkából.
- - U - U - U - U U - - -
Egy egész világ tekintete mostan rád szegül,
U U - U - U - U U - - - U U
Amint a szürkeség és az eszme egymásnak feszül.
U - U - U - - U - U - - - U U
Gondolkozz hát, ember,
- - - - - -
Vajon bölcsességed elég-e?
U - - - - U U - U
Mert e bölcsességből születik majd
- U - - - - U U - -
Egy új világnak reménye.
U - U - - U - U
Fals a tündérmese, vissza már nem kapod, mit adsz.
- U - - U U - U - - U - U -
Ám cselekedj, és támogasd mindig a terveket szövőt.
- U U - - - U - - U U - U - U -
Rajtad áll, hogy megragadsz vagy veszni hagysz
- U - - - U - - - U -
Egy új életnyi jövőt.
U - - - U U -
| A
A
A
A
| 12
12
14
13
| ^ Bokorrím
| A
A
B
B
| 14
13
14
15
| ^ Páros rím
| A
B
C
B
| 6
9
10
8
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 14
16
11
7
| ^ Keresztrím
| | |
|
Alliteráció
|