Éld az életed, ameddig csak élheted. - U - U U U - - U - U U Egyszer éled, az ismétlést nem kérheted. - U - U U - - - - - U - Legyen szép a történet, így lesz szép a végzeted, U - - U - - U - - - U - U U Éld hát életed, ki tudja, meddig élheted? - - - U - U - U - U - U U Kezedben a döntéssel jövőnknek a sorsáról, U - U U - - - U - U U - - - Mentsd meg, mi menthető, halálnak a torkából. - - U - U - U - U U - - - Egy egész világ tekintete mostan rád szegül, U U - U - U - U U - - - U U Amint a szürkeség és az eszme egymásnak feszül. U - U - U - - U - U - - - U U Gondolkozz hát, ember, - - - - - - Vajon bölcsességed elég-e? U - - - - U U - U Mert e bölcsességből születik majd - U - - - - U U - - Egy új világnak reménye. U - U - - U - U Fals a tündérmese, vissza már nem kapod, mit adsz. - U - - U U - U - - U - U - Ám cselekedj, és támogasd mindig a terveket szövőt. - U U - - - U - - U U - U - U - Rajtad áll, hogy megragadsz vagy veszni hagysz - U - - - U - - - U - Egy új életnyi jövőt. U - - - U U -
| A
A
A
A
| 12
12
14
13
| ^ Bokorrím
| A
A
B
B
| 14
13
14
15
| ^ Páros rím
| A
B
C
B
| 6
9
10
8
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 14
16
11
7
| ^ Keresztrím
| | |
| Alliteráció
|