Őszbe csavarodott, bicegő apó
- U U U U - U U - U -
botjára dőlve a föld felé hajol.
- - U - U U - U - U -
Remegő kezével virágot tép le,
U U - U - - U - - - U
párjának sírjára szomorún ül le.
- - - - - U U U - - U
Görnyedő hátán nyolcvan év múlása,
- U - - - - U - - - U
borostás arcán szenvedés rózsája.
U - - - - - U - - - U
Egy hete ment el hatvan év boldogság,
- U U - - - U - - - -
egy hete szíve csak üres méhkaptár.
- U U - U U U - - - -
Kicsordult belőle minden, mi édes,
U - - U - U - - U - U
eltemette azt drága hitvesével.
- U - U - - U - U - -
Gyere most már értem! - néz fel az égre,
U U - - - - - U U - U
nyomorult éltemnek legyen már vége!
U U - - - - U - - - U
Hangját az égiek megértőn fogadják,
- - U - U- U - - U - -
a jajongó apókát fénybe burkolják.
U U - - U - - - U - - -
Teste elernyed, lelke száll az égig,
- U U - - - U - U - -
párját keresi Ő az ég tengerén végig.
- - U U U - U - - U - - U
| A
A
B
B
C
C
D
E
B
B
B
B
E
D
F
F
| 11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
12
12
11
13
| | | |
|
|