Őszbe csavarodott, bicegő apó - U U U U - U U - U - botjára dőlve a föld felé hajol. - - U - U U - U - U - Remegő kezével virágot tép le, U U - U - - U - - - U párjának sírjára szomorún ül le. - - - - - U U U - - U Görnyedő hátán nyolcvan év múlása, - U - - - - U - - - U borostás arcán szenvedés rózsája. U - - - - - U - - - U Egy hete ment el hatvan év boldogság, - U U - - - U - - - - egy hete szíve csak üres méhkaptár. - U U - U U U - - - - Kicsordult belőle minden, mi édes, U - - U - U - - U - U eltemette azt drága hitvesével. - U - U - - U - U - - Gyere most már értem! - néz fel az égre, U U - - - - - U U - U nyomorult éltemnek legyen már vége! U U - - - - U - - - U Hangját az égiek megértőn fogadják, - - U - U- U - - U - - a jajongó apókát fénybe burkolják. U U - - U - - - U - - - Teste elernyed, lelke száll az égig, - U U - - - U - U - - párját keresi Ő az ég tengerén végig. - - U U U - U - - U - - U
| A
A
B
B
C
C
D
E
B
B
B
B
E
D
F
F
| 11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
12
12
11
13
| | | |
|
|